Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. kommunikációs osztályán az MTI-nek megerősítették a Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent hírt a szakszervezeti tárgyalások tényéről, de a tenderkiírás időpontját nem közölték. A privatizáció megkezdése előtt a szakszervezetek véleményének meghallgatását a törvény írja elő.

A Malév privatizációjára eddig kiírt három pályázat eredménytelen volt. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) igazgatósága már háromszor hagyta jóvá a Malév privatizációjának koncepcióját, utoljára 2004. júliusában.

A légitársaság privatizációjára először 1992-ben tett kísérletet a privatizációs szervezet, amikor a kisebbségi pakettet az olasz Alitalia és a Simest befektetési társaság vette meg. Akkor az 5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Malév 35 százalékát 77 millió dollárért vette meg az Alitalia és a Simest. A 35 százalékos Malév-csomag állami visszavásárlása 1999 közepén történt meg azzal a céllal, hogy megkönnyítse a légitársaság tényleges privatizálását.

A Malév második privatizációs pályázatát 2000 októberében írta ki az ÁPV Rt. a 7,6 milliárd forint jegyzett tőke 10 százalékát kitevő részvénymennyiség megvásárlására. A pályázatra húsz légitársaságot hívtak meg, ám az ajánlatok beadásának napján, 2001. január 8-án a privatizációs szervezet bejelentette a privatizáció felfüggesztését.

Harmadszor, 2004-ben a 3,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Malév Rt. 99,95 százalékot kitevő részvénycsomagjára kiírt privatizációs pályázaton két pályázó maradt versenyben. A kisebbségi orosz tulajdonban lévő Air Bridge Rt. és a magyar magánszemélyeket tömörítő ASBK Vagyonkezelő Kft. közül az ÁPV Rt. a kedvezőbb ajánlatot tevő Air Bridge Rt.-vel kezdte meg az egyeztetést. A légitársaság 2004-es konszolidált mérleg szerinti vesztesége 4,95 milliárd forint, konszolidált árbevétele 123,8 milliárd forint volt, és 36 milliárd forintos adósságot halmozott fel. Az ÁPV Rt. igazgatósága eladásról szóló döntés nélkül zárta le a kiírt, tárgyalásos privatizációs eljárást 2005 augusztusában.

Veres János pénzügyminiszter akkor úgy értékelte, túlzott mértékben a politika kereszttüzébe került a Malév tranzakció, ezért zárult eladás nélkül a privatizáció. Hozzátette azonban, hogy uniós szabályozás miatt költségvetési pénzből nem lehet támogatást adni a Malévnak, tehát a privatizáció az egyetlen lehetséges megoldás.

Borisz Abramovics orosz üzletember, az AirBridge társaság főrészvényese az idén januárban megerősítette a Malév privatizációja iránti érdeklődését. Várja a lehetőséget, hogy újból indulhasson, ha tendert írnak ki a légitársaság magánosítására – hangsúlyozta.