Mike Glover, a magyarországi KPMG adóosztályának vezetője szerint ugyanakkor a biztonság, az átláthatóság és a kiszámíthatóság ma fontosabb, mint az alacsony adóteher.

A külföldi befektetők hosszabb távú megnyeréséhez stabil jogi és gazdasági infrastruktúrára, célzott kedvezményekre van szükség. „Mivel az adóversenyben lassan eltűnnek az adókulcsok közötti különbségek, a jövőben nagyobb versenyelőnyt adhat, ha egy ország adórendszere valóban vállalkozóbarát, és arra hosszabb távon is lehet építeni” – hangsúlyozta a KPMG adópartnere.

A KPMG 1993 óta évente értékeli a társasági adó kulcsának változásait. Az 1993-ban, 23 országban indított felmérése ma már 86 országra terjed ki. A felmérésben közreműködtek a KPMG helyi irodáinak munkatársai.

A társasági adó kulcsa az elmúlt 14 évben a felmérés szerint a vizsgált országokban átlagosan 38 százalékról 27,1 százalékra csökkent. Az átlagos adókulcs 2006-ban a G7-ek országaiban volt a legmagasabb (36,5 százalék) és az Európai Unió tagállamaiban a legalacsonyabb (25,7 százalék).

A KPMG tanulmánya szerint a kedvező adórendszer is hozzájárult a vizsgált időszakban a gazdasági növekedéshez például Írországban, Norvégiában, Svédországban és Dániában.

A leglátványosabb példa Írország, amely az elmúlt 15 évben következetes beruházásösztönző lépésekkel csábított az országba új befektetőket. A társasági adó kulcsát az 1993-as 40 százalékról, mára több lépésben 12,5 százalékra csökkentették, ami a fejlett országokban a legalacsonyabb kulcsnak számít.

Az ír gazdaság, növekedésének csúcspontján elérte a 12 százalékos mértéket is, igaz, a növekedés mára 2,5 százalékra mérséklődött, elsősorban éppen a kelet-és közép-európai régió országainak – Lengyelország és Magyarország – hasonló adócsökkentési és befektetés ösztönző lépései miatt.

Az általános tendencia alóli legfőbb kivétel az Egyesült Államok, amely a viszonylag magas, 40 százalékos adókulcs ellenére is folyamatosan magas növekedést produkál. Az Egyesült Államok gazdasági ereje Mike Glover szerint így is meghatározó vonzerő a multinacionális cégek számára.

Az adócsökkentés azonban – bár más területen – ott is hatékony eszköznek bizonyult: annak eredményeként, hogy a 2004-es munkahelyteremtést ösztönző törvény 35 százalékról 5,3 százalékra csökkentette az amerikai társaságok által külföldről kapott osztalékot terhelő adót, 2005-ben csaknem 300 milliárd dollár áramlott vissza az Egyesült Államokba.

A KPMG felmérése szerint, amint egy jelentős fejlett gazdaságú állam csökkenti adóit, a versenytársak hamarosan követik, ami végeredményben egy folyamatos és egyre erősödő nemzetközi adóversenyhez vezet.

Magyarországon a nemzetközi trenddel szemben nő a társaságok adóterhe. Az ország éveken át a régió legalacsonyabb, 16 százalékos adókulcsával vonzotta a befektetőket, most azonban a társas vállalkozások 4 százalékos különadójának bevezetésével az adóteher lényegében 20 százalékra nő – mutatott rá Glover.

Az adócsökkentés, amely hosszabb távon a külföldi beruházások és a gazdaság bővüléséhez vezet, a KPMG felmérése szerint önmagában nem elég a tartós gazdasági sikerhez. Rövid és közép távon gyakran szükség van olyan lépésekre, amelyek ellensúlyozzák az alacsonyabb kulcsok okozta kisebb adóbevételt, ilyen lehet a kiadások hatékonyságának javítása, vagy az egyéb bevételi források – például a közvetett adók – arányának növelése.

Néhány kormány a kedvező adórendszer kialakítását ötvözi az adózók körének szélesítésével, kiiktatva mind több, az adóelkerülést lehetővé tevő kiskaput. Ezt a stratégiát követték a skandináv államok és Írország, és egyre többen alkalmazzák a kelet-és közép európai régió államaiban is, továbbá az új német kormány adóreformja is épít e tapasztalatokra.

Az adóbevételek konszolidálását jelenheti a transzferár-képzési szabályok hatékony alkalmazása is, valamint a közvetlen és közvetett adók arányának átértékelése. Mint a KPMG tanulmánya igazolja, még a magas közvetlen adókat alkalmazó országok is egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a közvetett adókból származó bevételekre.

A közlekedés, a kommunikáció és a kereskedelmi kapcsolatok bővülésével a társaságok számára világszerte egyre egyszerűbb működésüket áthelyezni oda, ahol az erőforrások, a munkaerő, a pénzügyi és jogi háttér, valamint a biztonság legelőnyösebb kombinációját élvezhetik - hívja fel a figyelmet az elemzés.

A helyi kormányok számára mindez azt jelenti, hogy a külföldi befektetőket nemcsak alacsony adókkal, hanem okosan átgondolt és nemzetközi szinten is hatékonyan kommunikált befektetőbarát gazdasági környezet biztosításával győzhetik meg arról, hogy náluk érdemes beruházniuk.