Az úgynevezett lakásmaffia tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság tevékenysége egy olyan határozattal zárult - mintegy két évvel ezelőtt - amely javaslatokat tartalmazott számos jogszabály módosítására. A mostani jelentés az eddigi jogszabályváltozásokat ismerteti, illetve ennél nagyobb súllyal utal egy új törvényjavaslatra.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter a jogügyletek biztonságát szolgáló törvényjavaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek. A javaslat legtöbb szabálya az ingatlan ügyletek biztonságosabbá tételét célozza meg, de vannak benne a cégeket érintő problémákra is új megoldások.

A lakásmaffia egyik tipikus trükkje az okiratok hamisítása. Ilyenkor az elkövető a lakás tulajdonosa nevében hamis vagy hamisított okmányok felhasználásával olyan tartalmú nyilatkozatot tesz, amely az ingatlan-nyilvántartásban a valóságnak nem megfelelő jogok bejegyzését, illetve tények feljegyzését eredményezi. Miután ilyen ügyekben kötelező az ügyvéd vagy a közjegyző közreműködése, kérdés, hogy ennek ellenére miként lehet mégis hamis dokumentumokat felhasználni.

A jelentés szerint az ügyvéd és a közjegyző a gyakorlatban a nyilatkozatot tevő személyazonosságáról az által rendelkezésre bocsátott - aláírással és fényképpel ellátott - hivatalos igazolványból győződik meg. A jogügyletben résztvevő felek által felmutatott okiratban szereplő adatok valódisága azonban nem ellenőrizhető - gyorsan és pontosan - az ügyletkötés helyszínén.

Az elmúlt években jelentősen megnőtt az okiratokkal való visszaélések, valamint az ügyvédek, közjegyzők által készített okiratból eredő jogviták száma. A jogviták kockázata jelentős mértékben csökkenthető, ha a felek jogügylet megkötésére irányuló nyilatkozatát az általuk rendelkezésre bocsátott személyazonosító adataik ellenőrzésével is alá lehet támasztani.

A jelentés utal a már említett - és szintén most beterjesztett - törvényjavaslatra, amely lehetővé teszi, hogy az ügyvédek, a közjegyzők és a végrehajtók csatlakozzanak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a nyilvántartásaihoz. Az eljárás menete az, hogy az ügyvéd, a közjegyző (vagy a végrehajtás során a végrehajtó) közli a jogügyletben érintettekkel, hogy ellenőrizni fogja a személyes adataikat. Amennyiben tudják, hogy vaj van a fejükön, elállnak a tervezett jogügylettől (például lakás megvételétől) és ekkor meghiúsul egy bűncselekmény. Ellenben ha belemennek az ellenőrzésbe és kiderül, hogy az okmányuk lopott, hamis, vagy meghamisított, akkor az asztal túlsó felén ülőnek rövid úton értesítenie kell a rendőrséget.

A hivatal számítógépe naplózza az adat-lekérést, sőt előtte ellenőrzi a lekérő személyét. Ez utóbbit az elektronikus aláírásának vizsgálatával teszi. Tehát a személyes adatokkal való visszaélés szinte kizárt. A földhivatali nyilvántartáshoz már korábban csatlakozhattak azok, akiknek ez a munkájukhoz szükséges. Sőt bárki bármelyik földhivatali ügyfélszolgálati irodában kérheti ma is már azt, hogy ha bármilyen új bejegyzés történik az ingatlanával kapcsolatosan, akkor arról a tulajdonos kapjon e-mail vagy sms értesítést.

A jelentés szerint 2005-ben 4 ingatlanokkal kapcsolatos panasz érkezett a közjegyzők ellen, a múlt évben viszont már egy sem. Lakásügyben egy közjegyző felelősségét sem állapította meg a vizsgálat. Az ügyvédek körében ingatlanokkal kapcsolatosan 2004-ben 6, 2005-ben 4, míg 2006-ban 14 személyt marasztaltak el. A végrehajtók körében az ingatlanokkal kapcsolatos panaszügyek száma 2004-ben 26, 2005-ben 34, míg 2006-ban 40 volt. A beszámoló szerint ezek között lakásmaffia ügy nem szerepelt.

A jelentést és a törvényjavaslatot várhatóan még a tavaszi ülésszakban megtárgyalja a parlament, így a törvény hatályba léphet az év második felében. Viszont az okmányok ellenőrzésére vonatkozó szabályokat csak 2008 első napjától kell majd alkalmazni.