Megugrott Mol-részvények

Átmeneti lehet a Mol árfolyamának délelőtti 2,5 százalékos emelkedése - mondta Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír vezető elemzője. Egy spekuláns által vezérelt áremelkedés hajtja fel a Mol árfolyamát, amely a tegnapi 24 790 forintos záróár után kedd délelőtt 25 600 forintig ugrott fel arra a hírre, hogy az osztrák olajipari cég, az OMV pert indított a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. ellen magyar bíróságok előtt - mondta Sarkadi Szabó Kornél. A Cashline vezető elemzője úgy véli, hogy a nap második felére a Mol árfolyama, amely 10 óra tájban 2,5-3 százalékkel emelkedett, visszatérhet a tegnapi záró árához, mivel mind az amerikai határidős indexek, mind az európai olajipari részvények negatív tartományban vannak.

Az OMV keddi közleménye szerint az alapszabály következő elemei ellentétesek a magyar jogszabállyal: a Magyar Állam által tulajdonolt B részvény ("aranyrészvény") fenntartása, ami vétójogot biztosít a Magyar Államnak a Mol alapszabályában szereplő 10 százalékos szavazati korlát eltörlése vonatkozásában; a 10 százalékos szavazati korlát diszkriminatív jellege, tekintettel arra, hogy az nem alkalmazandó a Magyar Államra; illetve azon alapszabályi korlátozás, amely szerint egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza.

A közlemény szerint azért indította most az OMV a pert, mert bizonyos jogai elévültek volna az év vége előtt.

Az OMV közölte azt is, hogy kész a rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni, illetve továbbra is keresi a párbeszéd lehetőségét a Mol igazgatóságával.

Az OMV szerint egy rendkívüli közgyűlés lehetőséget teremtene arra, hogy a társaság valamennyi részvényese - kivéve azokat, akiknek részvényei vonatkozásában a saját részvényekre és kvázi saját részvényekre vonatkozó szabályok szerint szavazati jogok nem gyakorolhatóak - kinyilvánítsa véleményét a vállalatirányítási követelmények Mol igazgatósága általi betartásáról. A közgyűlés lehetővé tenné azt is, hogy a Mol igazgatósága a cég részvényesei többségének akaratához igazítsa tevékenységét.

Az OMV szerint ugyanis a Mol menedzsmentje a cég részvényesei többségének érdekét figyelmen kívül hagyva "értékromboló tranzakciókat köt" abból a célból, hogy egy felvásárlást megakadályozzon.

Az OMV szeptember 25-én közleményben jelentette be, hogy ajánlatot tudna tenni a Mol részvényeseinek 32 ezer forintos részvényenkénti vételáron, ha a cég fölötti - a szavazati jogok többségének megszerzése révén megvalósuló - irányításszerzésének két akadálya elhárul: azaz az állami intézkedésnek minősülő aktussal bevezetett 10 százalékos szavazati korlátot eltörölnék, illetve bevonnák a menedzsment által kontrollált részvényeket.

Az OMV közölte: mivel a két cég részvényesei pozitívan nyilatkoztak a két társaság működésének egyesítésében rejlő iparági logika és annak stratégiai indokoltsága kapcsán, arra törekszik, hogy az ügylet megvalósulásának akadályait elhárítsa. Emlékeztetnek arra, hogy az Európai Bizottság hivatalos levélben fordult a magyar kormányhoz a "lex Mol", továbbá a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát korlátozó bizonyos egyéb állami aktusok kapcsán.

Az OMV kifejtette: meggyőződése, hogy a Mol által vásárolt részvényekkel összefüggő megállapodásokat a cégnek teljes mértékben transzparenssé kellene tennie, továbbá, hogy sem e saját részvények, sem a kvázi saját részvények kapcsán szavazati jogok nem gyakorolhatók, az e részvényekkel kapcsolatos gazdasági előnyök pedig a Mol-t és tényleges részvényeseit illetik meg.

Az OMV közölte azt is, hogy a Mol és az OTP Bnk Nyrt., az MFB Invest, a Magnolia és a BNP közötti ügyletek hátterének feltárását, az olajtársaság igazgatósága mind a mai napig megtagadta. Az OMV úgy véli, hogy valamennyi részvényes számára fontos, hogy a Mol saját részvény pozíciói teljes mértékben transzparensek legyenek, ezért azt kéri az igazgatóságától, hogy tegyen eleget az alapvető vállalatirányítási követelményeknek és a vonatkozó jogszabályokban leírtaknak.

Így például annak, hogy a kibocsátó által közvetlenül vásárolt részvények, mind a kibocsátó javára eljáró harmadik személyek által vásárolt részvények ("kvázi saját részvények") saját részvényeknek tekintendők. Ennek megfelelően ezen részvényekkel kapcsolatban szavazati jogok nem gyakorolhatóak és az azokkal kapcsolatos gazdasági előnyök, ideértve az osztalékot, a Mol-t és részvényeseit illetik meg.

Az OMV szerint minden részvényes egyenlően kezelendő: azon struktúrák, amelyek révén bizonyos speciális intézmények és bizalmi kézként működő szervezetek ("trust"-ok) a társaság által visszavásárolt részvények vonatkozásában szavazati jogot gyakorolnak, haladéktalanul felszámolandóak.

Az OMV szerint az igazgatóság tagjainak nyilvánosságra kell hozniuk az őket érintő azon érdekkonfliktusokat, amelyek abból származnak, hogy olyan intézményekben töltenek be pozíciót, amelyek a Mol saját részvény ügyleteiben ellenoldali szerződő félként járnak el, továbbá transzparenssé kellene tenniük ezen megállapodások valódi jellegét és tartalmát.

Az OMV közölte: továbbra is meggyőződése, hogy a Mol terveinek értékteremtő képessége jóval az OMV által felajánlani szándékozott 32 ezer forintos ajánlati ár alatt marad. A közlemény szerint a jelenlegi piaci ár is azt jelzi, hogy a piacot sem győzték meg a Mol függetlenségével kapcsolatos tervek.

Az OMV elemezte a Mol utóbbi időkben megvalósított tranzakcióit is: az IES megvásárlását és a CEZ-zel tervezett ügyletet. A rendelkezésre álló korlátozott információk azonban nem győzték meg arról, hogy ezen ügyletek a Mol részvényesei számára értékteremtők. Az ügyletek inkább tovább akadályozzák, hogy a Mol részvényesei a befektetéseiket teljes értékben realizálják - áll a közleményben.