szerző:
Szabó Zsuzsanna
Tetszett a cikk?

Magyarország az összes országcsoporthoz képest lecsúszóban van, a kormányzati hatékonyság romlott a legjobban, az adóelkerülés szempontjából az ország Európában a legrosszabb megítélés alá esik - többek között ezt állapítja meg a GKI és a Microsoft által kiadott Versenyképességi évkönyv 2008. A könyv bemutatóján Bajnai Gordon Magyarország versenyképességi, felzárkózási válságáról beszélt.

Magyarország versenyképessége nemzetközi összehasonlításban 2000-2007 között ellentmondásosan alakult és 2007-2008-ban is erősen differenciált volt: felzárkózás szempontjából fontos indikátorok, vagyis a változások sebességét mérő mutatók alapján jelentősebb javulás következett be, míg az állapotjelző mutatók szerint lényegesen kedvezőtlenebb az ország helyzete a Versenyképességi évkönyv 2008 szerint.

Vértes András, a GKI elnöke a kiadvány bemutatásán elmondta, hogy az adatok ugyan a válság újabb, októberi hulláma előtti állapotokat tükrözik, mégis jól látszik, hogy a Magyarország az összes országcsoporthoz képest lecsúszóban van. A felzárkózás szempontjából Magyarországhoz közelebb álló országok - Görögország, Spanyolország, Szlovénia és Portugália -, amelyek előtt jártunk még 2000-2007-ben (2004-et leszámítva) tavaly leelőztek bennünket, a közvetlen versenytársaink közül Csehország, Lengyelország és Szlovákia is jobb pozícióba került, Románia és Bulgária pedig javított a helyzetén és így megközelítette Magyarországot.
 
A részmutatók közül a kormányzati hatékonyságban rontott az ország a legjobban – mutatott rá Vértes András. Ebben a magas államháztartási deficit, az ebből adódó megszorító intézkedések, a munkát terhelő adók és az adóelkerülés magas szintje játszott elsősorban szerepet a kiadvány szerint. Ehhez a GKI elnöke szerint társul még annak a ténye is, hogy Magyarország lakossága - más országokéhoz képest - kiugróan negatívan ítéli meg a gazdasági-társadalmi reformokat.

A svájci IMD (Institute for Management Development) kutatóintézet értékelése szerint az üzleti hatékonyság tekintetében is visszaesett Magyarország 2006-2008-ban.

A Doing Business üzleti környezetfejlesztés világbanki értékelésének számos pontjában viszont jelentősen javult az ország pozíciója a korábbi évekhez képest. Jól látszik, hogy ahol elindultak érdemi reformfolyamatok, ott tapasztalhattunk előrelépést a nemzetközi versenyképességi megítélésben, ahol pedig nem, ott ugyanígy a negatív hatások mutatkoznak – emelte ki Vértes András.

A szélesen értelmezett infrastruktúra szempontjából nézve Magyarország pozíciója 2003-ig romlott, azóta némileg javult. Ez azzal magyarázható a Versenyképességi évkönyv szerint, hogy egyes oktatási és egészségügyi ellátási mutatóink jók, fejlett a távközlési infrastruktúra, de gyenge a nyelvismeret, alacsony a felsőfokú képzettségűek részaránya és kicsi a vállalati kutatás-fejlesztési ráfordítás.

A humán forrás a versenyképességi megítélés egyik döntő eleme. Ezen a téren az eddig rendelkezésre álló adatok alapján még mindig elmondható, hogy relatíve kedvező pozícióban van Magyarország, a szakképzett munkaerő kínálatban azonban már romló tendenciát lehet látni - jegyezte meg a GKI elnöke.

Ugyanakkor megállapítható, hogy a magyar lakosság nem dolgozik ugyan keveset a ledolgozott munkaórákat tekintve, de nagyon alacsony a foglalkoztatási rátánk is. Vértes András emellett arra is rámutatott, hogy ellentétben a többi közép-európai országgal, ahol az uniós csatlakozáshoz is kötődően emelkedett a foglalkoztatási rátája, nálunk ez nem történt meg, az EU-csatlakozást követően sem.

Az adók vonatkozásában Magyarország nem lóg ki az európai trendekből: az összes adó GDP-arányos terhelésében az EU-átlaghoz hasonló a szinten vagyunk ugyan, de a béreket terhelő adók szintje nagyon magas, ebben világcsúcstartók vagyunk. Ugyanakkor az is igaz, hogy a vállalati nyereségadó-kulcsaink alacsonyak és az áfakulcsok is átlagosak - mondta el a GKI elnöke.

Emellett nagyon erőteljes az adófizetés elkerülése. Abból a szempontból, hogy ez mennyire korlátozza az üzleti tevékenységet, Magyarország a legrosszabb megítélés alá esik Európában. Ezen a téren egy negatív tendencia is megfigyelhető Vértes András szerint, hiszen 2000-hez képest itt romlott a helyzet. Ugyan így elég magas a fekete és a szürkegazdaság aránya is.

A korrupciós indexünk is romlott, de ez régiós szinten nem számít kiemelkedőnek, a többi ország is hasonlóan rosszul áll. A jogbiztonság szempontjából pedig megint csak elfogadható szintű értékelést adnak vállalatvezetők - mondta Vértes András.

Bajnai: a legnagyobb kockázatot a munkahelyek megtartása jelenti (Oldaltörés)

Ez a Versenyképességi évkönyv jól rögzíti, hogy hova tartottunk a válság előtt, a krízis viszont jól összekuszálta a szálakat: kiélezte a korábban lappangó feszültségeket, határozottabb döntéseket kényszerít ki és drasztikusan lerövidítette a döntések időtartamát - mondta Bajnai Gordon.

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint ma Magyarországnak három válsággal kell szembenéznie: egy pénzügyi, finanszírozási krízissel, egy reálgazdasági válsággal és egy Magyarországra nézve specifikus felzárkózási válsággal, amely még jóval a krízis kirobbanása előtt elkezdődött és valószínűleg jóval hosszabb ideig is fog tartani, mint az első kettő, amennyiben nem ad megfelelő választ az ország ennek kezelésére.

A pénzügyi válság a reálgazdaságot is sújtja, kezelésének magyarországi módszerei nem különböznek az Európai Unió más országaiban alkalmazottaktól. Bajnai szerint a reálagzdasági válság kezelésében a legnagyobb kockázatot a munkahelyek megtartása jelenti. Itt a fő gondot nem is igazán az egyes gyárak, vállalatok bezárása okozhatja, hanem sokkal inkább a körülöttük kialakult beszállítórendszerek összeomlása. Ezek újraépítése ugyanis éveket vehet igénybe és eltűnésük esetén válságzónák is kialakulhatnak - magyarázta a miniszter. Emiatt ezeknek a foglalkoztatási rendszereknek a megtartása kiemelten fontos lenne.

Bajnai Gordon szerint a felzárkózási vagy versenyképességi válság abból fakad, hogy Magyarország potenciális növekedése - amely 2-3 százalék körül lehet - az elmúlt 10 évben folyamatosan romlott. Ennek egyik fő oka a foglalkoztatás nagyon alacsony szintje. A felnőtt lakosság majdnem fele nem dolgozik - hangsúlyozta a miniszter. Ennek pedig nagyon súlyos politikai következménye lett: mivel a választásokat az inaktívak (az újraelosztásból élők) döntik el, ezért a rendszerváltozás óta állandó licitálás folyik. Ez egyre nagyobb elosztást kíván meg, ami egyre súlyosabb gondot is jelent az ország számára, hiszen a változtatásban ellenérdekelt politikai körök széles tömegeket tudnak megszervezni a változásban érdekelt kisebbséggel szemben. A gazdasági miniszter szerint ebből az ördögi körből mihamarabb ki kellene lépni.

Bajnai Gordon ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a magyar gazdaság termelékenysége még mindig jó, ám a gazdaság mégsem tud bővülni, mert ennek gátat szab a munkára nem ösztönző jelenlegi adó- szociális- és foglalkoztatási rendszer. Ezeken a területeken egyszerre és azonnal kellene lépnie az országnak a miniszter szerint ahhoz, hogy a válság után a többi országhoz képest jobb pozícióban legyen Magyarország.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

Tovább romlott Magyarország versenyképessége

Magyarország versenyképessége tovább romlik, elsősorban a tartósan rossz gazdaságpolitikának köszönhetően - szűrhető le a svájci IMD által szerkesztett World Competitiveness Yearbook 2008 című nemzetközi összehasonlító elemzésből, amely a világ 55 országának versenyképességét hasonlítja össze statisztikai adatok és vállalatvezetők véleménye alapján.

Gazdaság

Megroggyant magyar versenyképesség

Egyre lejjebb csúszik Magyarország a világ versenyképességi rangsorában. A Világgazdasági Fórum friss jelentését a magyarországi felmérést végző Kopint-Tárki kutatási igazgatója elemzi. A cikk a legfrissebb HVG-ben olvasható.

Elfajulóban lehet a járvány, mutatják a KSH többhetes átfutással közölt halálozási adatai

Elfajulóban lehet a járvány, mutatják a KSH többhetes átfutással közölt halálozási adatai

1019 km/h-val száguldott egy vonat Dél-Koreában

1019 km/h-val száguldott egy vonat Dél-Koreában

Hatpontos tervet jelentett be Varga Mihály az ügyintézés és a fizetés felgyorsításáért

Hatpontos tervet jelentett be Varga Mihály az ügyintézés és a fizetés felgyorsításáért