Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Legyünk szolidárisak Magyarországgal, de ne hozzunk létre az Európai Unióban tömböket – írja a konzervatív Lidové Noviny című lap Jelszó a szolidaritás című szerkesztőségi kommentárjában. Ha az erősebbek nem tanúsítanak szolidaritást a gyengébbekkel szemben, nem jöhet létre semmiféle működő közösség, semmiféle unió – mutat rá a cikk.
"Ha azt akarjuk, hogy működjön a szolidaritás, határozott nemet kell mondanunk a protekcionizmusra (Franciaország). Nyújtsunk segítséget például a bajba jutott Lettországnak, de ne pártoljuk egy általános pénzügyi alap létrehozásának gondolatát, amely támogatást nyújtana Közép- és Kelet-Európa pénzügyi szektorainak (Budapest követelése)" – fejti ki az újság.
A lap úgy véli, hogy ha a közép-európai országok nem akarják, hogy a Nyugat egy kalap alá vegye őket, kerüljék a Közép- és Kelet-Európa szókapcsolatok használatát. Nyugati szóhasználatban a magyar javaslat "Kelet megsegítését" jelenti, s ez a kialakult sztereotípia támogatása.
Magyarországnak meg kell magyarázni, hogy az Európai Uniónak – bár az számunkra a volt Habsburg-monarchia valamiféle utóda – nem szabad megismételnie a monarchia hibáit, a dualizmust, tehát az unió felosztását Lajtán inneni és Lajtán túli részre, ami most Nyugatot és Keletet jelent. Éppen ez a felosztás lenne az, amely gyengítené az erősebbek szolidaritását a gyengébbekkel.
Ha Budapest követelését több kelet-európai állam is támogatná, nehéz lenne határvonalat húzni azok között, akiknek valóban szükségük van a segítségre, illetve akik ezt csak felelőtlenségük eltakarására használják fel - mutat rá a konzervatív újság. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a szolidaritás közös szabályainak az alkalmazására van szükség.
A cseh üzleti körökhöz közel álló Hospodárské Noviny szerint az Európai Unió legnehezebb idejét éli, s legalább három nagy próbatételben kell helytállnia. Az első a gazdasági nacionalizmus. Franciaország és Olaszország olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek a nemzeti piac védelmét szolgálják. Közép-Európa joggal tiltakozik ez ellen. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy az Európai Bizottság hivatalnokai egyedül képesek lennének Párizs és Róma megbüntetésére.
A második próbát az állami csődök és az euró jelentik. Írországra, Görögországra és belátható időn belül Olaszországra is várhatóan állami csőd vár, annak ellenére, hogy tagjai az euróövezetnek. Minden csőd súlyos csapás lenne az euró számára, így valószínű, hogy a többiek ezt nem engedik meg, és fizetni fognak.
"A harmadik próba: Európa tömbökre való felosztása és Közép-Európa megmentése. Gyurcsány Ferenc óvott az új vasfüggöny kialakulásától. A magyar kormányfő ugyanakkor intenzíven dolgozik ennek létrehozásán, amikor uniós segítséget kér az összes posztkommunista ország – benne Csehország – számára. Ezek joggal védekeznek. Gyurcsány ugyanis a segítség megszerzésére irányuló kétségbeesett igyekezetében túszokká teszi, és ezzel veszélyezteti őket. A gazdagabb országok, ismét Németországgal az élükön, tudják, hogy legalábbis a magyarokat és a letteket meg kell majd menteniük. A sorsukra hagyásuk azt a nagy kockázatot jelenti, hogy színre lépnek a populista kormányok, és megnyílik az út az orosz befolyás előtt" – szögezi le a tekintélyes újság.
"Ha azt akarjuk, hogy működjön a szolidaritás, határozott nemet kell mondanunk a protekcionizmusra (Franciaország). Nyújtsunk segítséget például a bajba jutott Lettországnak, de ne pártoljuk egy általános pénzügyi alap létrehozásának gondolatát, amely támogatást nyújtana Közép- és Kelet-Európa pénzügyi szektorainak (Budapest követelése)" – fejti ki az újság.
A lap úgy véli, hogy ha a közép-európai országok nem akarják, hogy a Nyugat egy kalap alá vegye őket, kerüljék a Közép- és Kelet-Európa szókapcsolatok használatát. Nyugati szóhasználatban a magyar javaslat "Kelet megsegítését" jelenti, s ez a kialakult sztereotípia támogatása.
Magyarországnak meg kell magyarázni, hogy az Európai Uniónak – bár az számunkra a volt Habsburg-monarchia valamiféle utóda – nem szabad megismételnie a monarchia hibáit, a dualizmust, tehát az unió felosztását Lajtán inneni és Lajtán túli részre, ami most Nyugatot és Keletet jelent. Éppen ez a felosztás lenne az, amely gyengítené az erősebbek szolidaritását a gyengébbekkel.
Ha Budapest követelését több kelet-európai állam is támogatná, nehéz lenne határvonalat húzni azok között, akiknek valóban szükségük van a segítségre, illetve akik ezt csak felelőtlenségük eltakarására használják fel - mutat rá a konzervatív újság. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a szolidaritás közös szabályainak az alkalmazására van szükség.
A cseh üzleti körökhöz közel álló Hospodárské Noviny szerint az Európai Unió legnehezebb idejét éli, s legalább három nagy próbatételben kell helytállnia. Az első a gazdasági nacionalizmus. Franciaország és Olaszország olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek a nemzeti piac védelmét szolgálják. Közép-Európa joggal tiltakozik ez ellen. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy az Európai Bizottság hivatalnokai egyedül képesek lennének Párizs és Róma megbüntetésére.
A második próbát az állami csődök és az euró jelentik. Írországra, Görögországra és belátható időn belül Olaszországra is várhatóan állami csőd vár, annak ellenére, hogy tagjai az euróövezetnek. Minden csőd súlyos csapás lenne az euró számára, így valószínű, hogy a többiek ezt nem engedik meg, és fizetni fognak.
"A harmadik próba: Európa tömbökre való felosztása és Közép-Európa megmentése. Gyurcsány Ferenc óvott az új vasfüggöny kialakulásától. A magyar kormányfő ugyanakkor intenzíven dolgozik ennek létrehozásán, amikor uniós segítséget kér az összes posztkommunista ország – benne Csehország – számára. Ezek joggal védekeznek. Gyurcsány ugyanis a segítség megszerzésére irányuló kétségbeesett igyekezetében túszokká teszi, és ezzel veszélyezteti őket. A gazdagabb országok, ismét Németországgal az élükön, tudják, hogy legalábbis a magyarokat és a letteket meg kell majd menteniük. A sorsukra hagyásuk azt a nagy kockázatot jelenti, hogy színre lépnek a populista kormányok, és megnyílik az út az orosz befolyás előtt" – szögezi le a tekintélyes újság.
