szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Európa tömbökre való újbóli felosztásának veszélyére figyelmeztet a cseh sajtó. A mértékadó cseh lapok hétfői kommentárjai szerint éppen ez történne meg, ha az Európai Unió (EU) elfogadta volna Magyarország javaslatát, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a közép-európai régió országainak.

Legyünk szolidárisak Magyarországgal, de ne hozzunk létre az Európai Unióban tömböket – írja a konzervatív Lidové Noviny című lap Jelszó a szolidaritás című szerkesztőségi kommentárjában. Ha az erősebbek nem tanúsítanak szolidaritást a gyengébbekkel szemben, nem jöhet létre semmiféle működő közösség, semmiféle unió – mutat rá a cikk.

"Ha azt akarjuk, hogy működjön a szolidaritás, határozott nemet kell mondanunk a protekcionizmusra (Franciaország). Nyújtsunk segítséget például a bajba jutott Lettországnak, de ne pártoljuk egy általános pénzügyi alap létrehozásának gondolatát, amely támogatást nyújtana Közép- és Kelet-Európa pénzügyi szektorainak (Budapest követelése)" – fejti ki az újság.

A lap úgy véli, hogy ha a közép-európai országok nem akarják, hogy a Nyugat egy kalap alá vegye őket, kerüljék a Közép- és Kelet-Európa szókapcsolatok használatát. Nyugati szóhasználatban a magyar javaslat "Kelet megsegítését" jelenti, s ez a kialakult sztereotípia támogatása.

Magyarországnak meg kell magyarázni, hogy az Európai Uniónak – bár az számunkra a volt Habsburg-monarchia valamiféle utóda – nem szabad megismételnie a monarchia hibáit, a dualizmust, tehát az unió felosztását Lajtán inneni és Lajtán túli részre, ami most Nyugatot és Keletet jelent. Éppen ez a felosztás lenne az, amely gyengítené az erősebbek szolidaritását a gyengébbekkel.

Ha Budapest követelését több kelet-európai állam is támogatná, nehéz lenne határvonalat húzni azok között, akiknek valóban szükségük van a segítségre, illetve akik ezt csak felelőtlenségük eltakarására használják fel - mutat rá a konzervatív újság. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a szolidaritás közös szabályainak az alkalmazására van szükség.

A cseh üzleti körökhöz közel álló Hospodárské Noviny szerint az Európai Unió legnehezebb idejét éli, s legalább három nagy próbatételben kell helytállnia. Az első a gazdasági nacionalizmus. Franciaország és Olaszország olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek a nemzeti piac védelmét szolgálják. Közép-Európa joggal tiltakozik ez ellen. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy az Európai Bizottság hivatalnokai egyedül képesek lennének Párizs és Róma megbüntetésére.

A második próbát az állami csődök és az euró jelentik. Írországra, Görögországra és belátható időn belül Olaszországra is várhatóan állami csőd vár, annak ellenére, hogy tagjai az euróövezetnek. Minden csőd súlyos csapás lenne az euró számára, így valószínű, hogy a többiek ezt nem engedik meg, és fizetni fognak.

"A harmadik próba: Európa tömbökre való felosztása és Közép-Európa megmentése. Gyurcsány Ferenc óvott az új vasfüggöny kialakulásától. A magyar kormányfő ugyanakkor intenzíven dolgozik ennek létrehozásán, amikor uniós segítséget kér az összes posztkommunista ország – benne Csehország – számára. Ezek joggal védekeznek. Gyurcsány ugyanis a segítség megszerzésére irányuló kétségbeesett igyekezetében túszokká teszi, és ezzel veszélyezteti őket. A gazdagabb országok, ismét Németországgal az élükön, tudják, hogy legalábbis a magyarokat és a letteket meg kell majd menteniük. A sorsukra hagyásuk azt a nagy kockázatot jelenti, hogy színre lépnek a populista kormányok, és megnyílik az út az orosz befolyás előtt" – szögezi le a tekintélyes újság.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Forgatókönyvek a kelet-európai adósságfinanszírozásra

Kedvező esetben jóval meghaladhatják a külső források az idén lejáró kelet-európai szuverén és kereskedelmi devizaadósságok refinanszírozási igényét, a tőkeáramlásokban bekövetkező esetleges komolyabb fordulat azonban a térségi össztermék-érték (GDP) 10 százalékánál is nagyobb adósságfinanszírozási lyukat okozhat – áll az egyik vezető londoni befektetési csoport hétvégi elemzésében, amely szerint Magyarország külső finanszírozási helyzete még az optimálisnál kevésbé kedvező változat esetén sem tartozna a leggyengébbek közé.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Itt a várt bejelentés: Kelet-Európa 24,5 milliárd eurót kap

Két éven át összesen 24,5 milliárd eurós közös finanszírozási programot állítottak össze a kelet-európai bankrendszerek és vállalatok megsegítésére a világ vezető nemzetközi befektetési és hitelintézetei, köztük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely a maga részéről pénteken Londonban hivatalosan bejelentette a kezdeményezést.

MTI Gazdaság

Az EU üdvözli a kelet-európai finanszírozási programot

Üdvözölte pénteken az Európai Bizottság, hogy a világ vezető nemzetközi befektetési és hitelintézetei több mint 24 milliárd eurós, közös finanszírozási programot állítottak össze a kelet-európai bankrendszerek és vállalatok megsegítésére.

MTI Gazdaság

Magyarország uniós pénzalap létrehozását javasolja

Magyarország azt szeretné, ha az Európai Unió egy 180 milliárd eurós alapot hozna létre a kelet-európai bankok és vállalatok támogatására, hogy ezzel ellensúlyozni lehessen a nemzetközi pénzügyi válság hatásait - jelentette a Bloomberg hírügynökség.

MTI Gazdaság

EBRD elnök: 350 milliárd dolláros támogatás kéne Kelet-Európában

A csődhelyzet elkerülésére a kelet-európai bankoknak a legrosszabb esetben 350 milliárd dolláros összegben lesz szükségük támogatásra, erősítette meg az elemzők számításait Thomas Mirrow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a Le Figaro című francia napilapban pénteken megjelent nyilatkozatában.

MTI Gazdaság

Nemzetközi mentőöv Kelet-Európának

Két éven át összesen majdnem 25 milliárd eurót kölcsönöznek a közép- és kelet-európai országok pénzintézeteinek és vállalatainak a világ fejlesztési bankjai, a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) vezetésével és részvételével.

MTI Gazdaság

Economist: ha Kelet-Európa elbukik, magával ránthatja az EU-t

Kelet-Európa esetleges összeomlása nyomán gyorsan kérdésessé válna az EU egészének jövője is - írta pénteki elemzésében a The Economist, amely szerint a gyorsított euróövezeti felvétel a kis balti gazdaságok esetében járható út lehet, a nagyobb közép-európai országok számára azonban nem.