A világgazdasági válság hatása a fejlett és a feltörekvő országokban erőteljesebb, a termelés és a fogyasztás csökkenése a korábban feltételezettnél nagyobb. Az Egyesült Államok gazdasága a múlt év negyedik negyedében 6,2 százalékkal zsugorodott a korábbi 3,8 százalékos becsléssel szemben. A kivitel 26 százalékot meghaladóan csökkent, a háztartások fogyasztása 4,3 százalékkal visszaesett. 2008 decemberében az EU ipari rendelésállománya 6,4 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesést Hollandia, Magyarország, Írország és Szlovákia szenvedte el, 11-15 százalékos mértékben.

Az Ecostat TOP-100 nagyvállalati konjunktúra-indexe 2009 februárjában 49 százalék, az előző hónaphoz képest 7 százalékkal csökkent. A cégek romló üzleti várakozásai a kiemelt fontosságú európai piacaik szűkülésével és a hazai értékesítési lehetőségek csökkenésével áll összefüggésben. A nagyvállalatok rövid távú várakozásait számszerűsítő havi mutatók tendenciája az októberi valutaválságot követően meredeken csökken, az indexek értékének havi ingadozása jelentős.

A februárban mért kis- és középvállalati (kkv) konjunktúra-index 54,0 százalék, több mint 7 százalékponttal alacsonyabb az előző három hónap értékeinél. A kkv-k üzleti bizalmi trendje a gazdasági kilátások gyengülésével fél éve erőteljesen visszaesik. A hazai cégek 2009 első felére szóló mérsékelt üzleti várakozásai az általános keresletcsökkenéssel, a gazdaság recessziós állapotával és a nagyfokú bizonytalansággal indokolhatók. E vállalatcsoport versenyképessége is gyenge, ennek következményeként számos ágazatban jelentős mértékű a piacvesztés.

A hazai gazdaság ez évi teljesítményével kapcsolatos elemzői várakozások fokozatosan mérséklődnek. Hasonló értékelés adható az EU 27 tagállamának átlagára is. Az Unió egészében 1,8 százalékos visszaesést valószínűsít az Európai Bizottság. Az itthoni előrejelzések szerint hazánk gazdaságának teljesítménycsökkenése elérheti a 3-3,5 százalékot.

A hazai nagyvállalatok 65 százalékának csökkent a teljesítménye

Az elmúlt három hónapban a hazai nagyvállalatok 65 százalékának teljesítménye csökkent, 26 százalékuké nem változott. A termelési előrejelzések ennél valamivel derűlátóbbak, negyedéven belül csökkenő teljesítményt 59 százalékuk, változatlant 26 százalékuk feltételez saját vállalatánál. A termelés növekedésében mindössze 15 százalékuk bízik.

A TOP-100 vállalatcsoport a működése szempontjából meghatározó gazdasági feltételekben kedvező fordulatra nem számít, a fizetőképes kereslet szűkülése mindkét relációban folytatódik. Belföldön csökkenő igényekkel 43 százalékuk, a jelenlegivel megegyező kereslettel 45 százalékuk számol. Exportpiacain a mélyülő válság hatására a nagyvállalatok 46 százaléka változatlan, 37 százalékuk csökkenő kereslettel kalkulál, növekedést 17 százalékuk valószínűsít. Hazai piacain versenypozíciói javulását egyötödük várja, gyengülésétől 28 százalékuk tart. Külföldi piacképességük megítélése 12 százalékuknál optimista, gyengébb versenypozíciót 17 százalékuk érzékel. A jelenlegi készletszint a cégek fele szerint megfelel az ilyenkor megszokottnak, 17 százalékuké meghaladja azt. A vállalkozások készletgazdálkodása a tartósan lanyhuló kereslethez igazodik.

A következő hónapokban a fejlődéssel számoló cégek 23 százaléka tevékenységi köre kismértékű bővítésétől várja eredményei javulását, 77 százalékuk nem tervez profilbővítést. A TOP-100 nagyvállalatok visszajelzése alapján cégük fejlődését döntő mértékben a túlzott adóterhek, a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága és a gyenge hazai vásárlóerő akadályozza.

A nagyvállalatok visszajelzése szerint az alkalmazotti létszám 32 százalékuknál megfelelő, 9 százalékuknál kismértékű létszámbővítést tesz lehetővé. A cégek 59 százalékánál az üzletmenet fenntartásához létszámleépítést szükséges bevezetni. A nagyvállalatok véleménye szerint a következő fél évben a lánctartozások terjedésével, nehezebb hitelhez jutási feltételekkel és a fizetési kötelezettségek növekedésével lehet számolni.

A hazai nagyvállalatok egyötödénél februárban jelentősen kisebb volt a rendelésállomány, mint a korábbi évek azonos időszakában. Hasonló tendenciákat tükröznek a KSH havi konjunktúra felmérései is. Belföldi relációban a beérkezett igényekből a cégek 1 százalékánál a kereslet növekedésére, 42 százalékuknál a megrendelések szinten maradására, 57 százalékuknál pedig annak visszaesésére lehet következtetni. Külföldi relációban stabil piaci megrendelést tudhat magáénak a TOP-100 kör 3 százaléka, csökkenő rendelés-állomány 54 százalékukat sújtja.

Borúlátóbb kkv-k

A kis- és középvállalatok (kkv) visszajelzése szerint az elmúlt negyedévben 63 százalékuknál csökkent, 28 százalékuknál stagnált a termelés. A gazdasági válság mélyülésével három hónapon belül csökkenő teljesítményt 58 százalékuk, szinten maradót 28 százalékuk jelez.

A cégek döntő többsége fejlődése legfőbb akadályát az elégtelen belföldi keresletben, a bizonytalan gazdasági környezetben és a túlzott munkáltatói terhekben jelölte meg. A hazai cégek fele belföldi piacain csökkenő, 39 százalékuk változatlan kereslettel számol. Külföldön a termékei és szolgáltatásai iránt jelentkező kereslet 58 százalékuknál nem fog változni, 36 százalékuknál elmarad a korábbi szinttől.

Az elmúlt negyedévben a hazai kkv-k mindössze 9 százalékának növekedett a termelése az előző időszakhoz képest, 28 százalékuké nem változott. A cégek 63 százaléka csökkenő teljesítményről adott számot, mintegy alátámasztva az ipari termelés csaknem 20 százalékos decemberi visszaesését.

A következő negyedévben a kis- és középvállalatok 14 százaléka teljesítménye növelését tervezi, a szinten tartást fokozatosan csökkenő hányaduk, februárban 28 százalékuk feltételezte. A termelése csökkenését jelző vállalatok aránya az előző három hónaphoz képest 58 százalékkal emelkedett.

A következő 3 hónapban a piaci igények szűkülése miatt a hazai vállalatok 80 százaléka tevékenységi körét nem tervezi bővíteni. A kis- és középvállalatok megítélése szerint belföldi versenyképességük 11 százalékuknál javulhat, 25 százalékuké kedvezőtlenül változik. Az exportpiacokon stabil versenypozícióval kétharmaduk kalkulál, javulásban mindössze 7 százalékuk bízik. Belföldi viszonylatban versenyképessége fél éven belüli változásáról kedvezően nyilatkozott a cégek 11 százaléka, 25 százalékuk viszont romló versenypozíciót feltételez termékei, illetve szolgáltatásai számára. A külföldi vásárlók igényeihez való alkalmazkodásban javulást remél elérni a kkv-k 7 százaléka, versenyképessége rövid távú gyengülésétől ugyanakkor 25 százalékuk tart.

A saját vállalatánál foglalkoztatott létszámot minden tizedik cég bővíthetőnek, 41 százalékuk megfelelőnek minősítette. Felesleges létszám minden második vállalkozásnál található.

A februári felmérés szerint a hazai vállalkozások egynegyede tervezi egy éven belül új beruházás indítását. A kedvezőtlen piaci kilátások miatt a kkv-k fejlesztési aktivitása tartósan alacsony szintű, legutóbb 4 százalékponttal csökkent. A cégek gazdálkodását meghatározó likviditás fél éven belül 56 százalékuknál romolhat, javulással mindössze 7 százalékuk kalkulál.

Összességében a rendelésállomány a hazai kkv szektor 63 százalékánál alacsonyabb a szezonnak megfelelő szintnél, 33 százalékuknál azzal megegyező. A vállalkozások februári visszajelzése értékesítésük rövid távú lehetőségeiről jóval borúlátóbb, mint az előző hónapokban volt.