Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Magyarország a tavaly őszi 48. hely után most az 53-ikra került, a legnagyobb londoni gazdaságpolitikai magazin által több tucatnyi piaci és politikai elemző értékelése alapján félévente összeállított – a lap márciusi kiadásában közölt – kockázati rangsorban. A térségi EU-országok közül a legjobb helyen továbbra is Szlovénia áll, amely a tavaly szeptemberi listán elfoglalt 26. helyéről a 24-ikre lépett előre.
Az idei tavaszi országkockázati összesítés egyik feltűnő jellegzetessége, hogy Csehország változatlanul megelőzi Szlovákiát – sőt növelte is előnyét –, annak ellenére, hogy utóbbi az előző kimutatás óta az euróövezet tagja lett. Csehország az őszi Euromoney-listán a 38. helyen volt, innen most a 32-ikre emelkedett; Szlovákia a 39-ikről a 34-ikre lépett fel.
Az első helyezett ezúttal Norvégia, a megszerezhető általános 100 pontból 96,37-tel. Utána a tavalyi listavezető Luxemburg, majd Svájc és Dánia következik. Az Egyesült Államok – az éppen onnan kiindult súlyos globális pénzügyi válság ellenére – a tavaly őszi 10. helyről a 6-ikra került. A Euromoney ehhez fűzött kommentárja szerint "kevesen gondolták volna", hogy Amerika biztonságosabb befektetési célponttá vált az elmúlt félévben, de bizonytalan időkben a befektetők "a saját fejük után mennek", és talán az új amerikai elnök, Barack Obama személye is jelent bizonyos felhajtóerőt.
Japán szintén előrelépett, egy hellyel a 17-ikre, jóllehet a japán gazdaságra minden eddiginél rosszabb idei kilátásokat jósolnak a nagy londoni elemző házak. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének e hétvégén közölt, meredeken rontott új prognózisában például az áll, hogy a cég az idei első negyedévre, éves összehasonlításban 15 százalékos, 2009 egészére 7,7 százalékos visszaesést vár a japán hazai össztermék-értékben (GDP).
A Euromoney új országkockázati listáján – a számos kritérium alapján összeállított osztályzati rendszer alapján – a megszerezhető 100 pontból Magyarország a tavaly őszi 66,43 pont helyett most 57,34 pontot kapott az általános kockázati kategóriában.
A legfontosabb részmutatók közül a politikai kockázat pontszáma a fél évvel ezelőtti 17,48 után ezúttal 17,43 lett. Ebben a kategóriában 25 pont a legjobb osztályzat, vagyis ez jelzi a legkisebb kockázatot. E részmutató nem a tényleges belpolitikai kockázatot méri, hanem azt, hogy az egyes országok milyen eséllyel válhatnak nem fizetővé az import és az adósság után, illetve tagadják meg a külföldi részvénybefektetések osztalékának vagy a befektetett tőkének a hazautalását. A magyar helyezésre a legnagyobb nyomást a gazdaság állapota gyakorolja. A Euromoney által megkérdezett szakértők az általános gazdasági teljesítményre a lehetséges 25 pontból a tavaly őszi 10,36 pont most csak 7,62 pontot adtak Magyarországnak.
A Euromoney ugyanakkor a szuverén hiteltörlesztési késedelmek és átütemezések kategóriájában értelemszerűen most is megadta a lehetséges legjobb 10,00 pontot, mivel Magyarországnak az elmúlt félévben sem voltak törlesztési hátralékai és átütemezett adósságai. A hitelminősítési kategóriában elért pontszám azonban romlott: Magyarország a megadható 10-ből a tavaly őszi 6,56 pont után az új listán 5,47 pontot kapott.
Az előző országkockázati rangsor kiadása óta mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő – Standard & Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings – rontotta egy-egy fokozattal a magyar szuverén adósosztályzatot, az S&P és a Fitch "BBB plusz"-ról "BBB"-re, a Moody's "A2"-ről "A3"-ra. Mindegyik besorolás ugyanakkor továbbra is befektetésre ajánlott, sőt a Moody's változatlanul az elsőrendű "A" kategóriában tartja nyilván a magyar adósságot. A tőkepiaci finanszírozási hozzáférés könnyűségét vagy nehézségét osztályozó kategóriában a Euromoney a lehetséges 5 pontból a tavaly őszi 4,25 pont után most 3,88 pontot adott Magyarországnak.
Az új Euromoney-lista utolsó, 186. helyére ezúttal Zimbabwe került, a lehetséges 100 pontból 5,49-et szerezve. A tavaly szeptemberi utolsó helyezett Irak azonban látványos emelkedéssel a 167. helyre került. India és Izland helyzete romlott a legnagyobb mértékben a tavaly szeptemberi sorrendhez képet. Az előbbi az 56. helyről a 78-ikra csúszott vissza, elsősorban a Mumbaiban elkövetett terrormerénylet hatásaként, az utóbbi pedig a 19. helyről fél év alatt a 39-ikre süllyedt az izlandi bankrendszer összeomlása miatt.
