szerző:
MTI/hvg.hu

Magyarország jelenleg Közép-Európa legbetegebb országa, de a problémákat okozó jelenségek nem új keletűek: az ország harminc éve el van adósodva – írta a Le Nouvel Observateur című francia politikai hetilap legfrissebb számában.

„Subprimes a gulyásszószban”, a sajátos magyar válságra utaló címmel, három oldalas budapesti riportjában a baloldali újság úgy véli, hogy a magas költségvetési hiány, a recesszió és a minimális devizatartalék a legfőbb tünetei a magyar gazdaság sebezhetőségének annak ellenére, hogy a gazdasági válság kezdetekor a csőd szélére került ország elsőként fordult hitelért a Nemzetközi Valutaalaphoz, az Európai Unióhoz és a Világbankhoz, amivel a katasztrófát el tudta kerülni.

A jelenség ugyanakkor nem új keletű, nemhiába nevezték Magyarországot a vasfüggöny lebomlása előtt a szovjet tábor legvidámabb barakkjának: az ország már harminc éve is a lehetőségei felett élt, a gazdaságot adósságból finanszírozták, s míg a többi kelet-európai országban akkoriban a boltok nagy része üres volt, a magyarok semmiben sem szenvedtek hiányt – emlékeztet az újság.

© nouvelobs.com
A cikkíró Natacha Tatu szerint a magyarok most sem panaszkodhatnak: az egészségügyi rendszerük továbbra is ingyenes és Magyarországon dolgozó franciák szerint is kiváló, az ingyenes bölcsődék teljesen felszereltek, és szülési szabadságra menni is megéri. Mindez arra utal, hogy a magyarok továbbra sem hajlandóak lemondani a gondoskodó államról – hangsúlyozza a lap.

Az újságíró szerint az óriási ipari szerkezetváltást nagyon költséges előnyugdíjazási programok követték: azok, akik nem tudtak alkalmazkodni az új adottságokhoz, leszázalékoltatták magukat, járadékot kapnak életük végégig és nem kell új munka után nézniük. Ennek eredményeképp az 57 százalékos foglalkoztatottsági arány az egyik legalacsonyabb Európában.

A drága szociális intézkedésekhez ugyanakkor az államnak nincs elég bevétele, mert – mint fogalmaz a lap – az adócsalás „nemzeti sport” Magyarországon: hiába vonják le a fizetésekből az adót, ha a munkavállalók többsége minimálbérre van bejelentve, s azon felüli juttatásokat közvetlenül kézbe kapja, ráadásul az aktív lakosság húsz százaléka fizeti az adóbevételek kilencven százalékát.

A Le Nouvel Observateur szerint ehhez a rendszerhez még alapvetően egyetlen kormány sem mert hozzányúlni, s 2005-2006-ig a magyar gazdaság növekedése együtt járt a költségvetési hiány mélyülésével. Először 2006 nyarán próbált meg a kormány megszorító politikával „egy kis pénzügyi rendet” tenni az európai kritériumok kielégítésére, s a 9,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt 2008-ban lecsökkentette 3,4 százalékra. Az exportnak köszönhetően javult a kereskedelmi mérleg, de a háztartások fogyasztása visszaesett, a növekedés pedig kifulladt.

A gazdasági válság valójában rávilágított a recesszióba süllyedő magyar gazdaság gyengeségeire, s az előnyök hátránnyá váltak – írja a lap egy pénzügy intézet vezetőjére hivatkozva. Húsz éven át az ország kedvező pénzügyi politikájával és geopolitikai helyzetével vonzotta a multinacionális cégeket, s Magyarország az európai ipar egyik legfőbb bedolgozója lett. De amióta a kereslet visszaesett, a döntéshozói központok elkerülik Budapestet, a hitelhiány miatt pedig az egész gazdaság le van bénulva: az aktív lakosság 65 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalkozások – amelyek elsősorban azoknak a nagyvállalatoknak az alvállalkozói, amelyek már elkezdték az elbocsátásokat – kínlódnak. „Budapest már csak önmaga árnyéka. Az Andrássy út luxusbutikjai reménytelenül üresek ... A fiatal középosztály, amely elkezdett fejlődni, lemorzsolódik” – fogalmaz a lap.

Az újságíró szerint a pesszimista természetű magyarok úgy érzik, hogy hazájuk a húsz évvel ezelőtti önmagára kezd hasonlítani, amelyet a szürke gazdaság jellemzett másodállással, gyakran feketén, és a családi hálózatok újjászervezése indult meg, amely a kapitalizmussal kezdett fellazulni. „Újra magunkra leszünk utalva, mint régen, amikor végül is nem is éltünk olyan rosszul” – zárja írását egy eladósodott, elvált, kétgyermekes magyar nő szavaival a Le Nouvel Observateur.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Le Monde: három út a globális pénzügyi válságból való kilábalásra

A Le Monde című francia napilap péntek délutáni számában három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a pénzügyi világválságból való kilábalásra: a legoptimistábbak szerint a piaci bizalom helyreállásával rövid, másfél-két éves recessziót követően újra megindul a növekedés; más elemzők viszont úgy vélik, hogy legalább tízéves recesszió várható, mert az amerikai fogyasztás helyett nincs, ami átvegye a világgazdaság motorjának szerepét. A harmadik prognózis szerint viszont - bizonyos feltételek mellett - Kínában van a megoldás kulcsa.

MTI Gazdaság

Francia lapok a magyar kormányátalakításról

A kormánykoalíció felbomlása a reformok hirtelen lelassulását eredményezheti Magyarországon – vélte szerdán elemzőkre hivatkozva az International Herald Tribune (IHT) című, Párizsban megjelenő angol nyelvű újság és a Les Échos című francia gazdasági napilap.

MTI Világ

Le Monde: egyértelművé vált az EU intézményi válsága

Miközben Párizs azt hangsúlyozza, hogy az Európai Unió július 1-jén kezdődő francia elnöksége mindent meg fog tenni, hogy az Európai Unió reformszerződésével történt írországi "incidens" ne okozzon válságot, a Le Monde című francia napilap hét végi száma szerint az ír "nem" éppen a szervezet több mint egy évtizede tartó intézményi válságára világított rá: a hidegháború vége óta az EU képtelen működését a folyamatos bővítésekhez igazítani, pedig a tagországok számának növekedésével elengedhetetlenné vált az intézményi reform.

MTI Gazdaság

Francia lapok a magyarországi pénzügyi mentőcsomagról

Ukrajnához és Izlandhoz hasonlóan Magyarországnak is a költségvetési és fiskális szigor betartásáért cserébe biztosít hitelkeretet a Nemzetközi Valutalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank - hangsúlyozta csütörtökön a Les Échos című francia gazdasági napilap.

MTI Gazdaság

IHT: a válság Európa politikai egységét fenyegeti

A magyar javaslat elutasítása az Európai unió állam- és kormányfőinek Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozóján a kelet-európai szolidaritási alap létrehozására a bizonyítéka annak, hogy a gazdasági válság inkább a nacionalizmust erősíti, mintsem konszenzust teremt Európában - írja az International Herald Tribune (IHT) című napilap. A Le Figaro szerkesztőségi cikkében ezzel szemben úgy véli, hogy a cseh EU-elnökség jól tette, hogy az egység nevében ellenállt a magyar kérésnek.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Francia lap szerint a válságkezelés tesztországa lettünk

Mivel még egyetlen ország sem kapott olyan jelentős nemzetközi támogatást, mint Magyarország, budapesti látogatásán Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a felzárkózó országok számára kidolgozott „védelmi programjának” hatékonyságát kívánta ellenőrizni – írta csütörtökön a Le Figaro című francia napilap.

Megjött az új arcátalakítós őrület, most erre kattantak rá az emberek

Megjött az új arcátalakítós őrület, most erre kattantak rá az emberek

Trump: A kurdok sem angyalok

Trump: A kurdok sem angyalok

Coppola is beszállt a Marvel-filmek ekézésébe

Coppola is beszállt a Marvel-filmek ekézésébe

Képtelen volt kormányt alakítani Netanjahu

Képtelen volt kormányt alakítani Netanjahu

Felfüggesztették Varju László mentelmi jogát

Felfüggesztették Varju László mentelmi jogát

Szeretettel Bécsből: Ausztriában az állam fizeti a wellnesst, de csak ha komolyan veszik

Szeretettel Bécsből: Ausztriában az állam fizeti a wellnesst, de csak ha komolyan veszik