Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Több mint 400 millió eurós befektetéssel támogatja az UniCredit bankcsoport kelet-európai érdekeltségeit a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), elsősorban a térségi kis- és középvállalatok hitelellátásának bővítése végett.
Az EBRD londoni székhelyén csütörtökön közölték: a bank nyolc kelet-európai ország – köztük Magyarország – UniCredit-érdekeltségeiben hajt végre összesen 432,4 millió euró befektetést, annak a közös erőfeszítésnek a részeként, amelynek célja a világgazdasági válság térségi hatásainak enyhítése.
Az UniCredit magyarországi részlege 50 millió euró EBRD-tőkét kap a kis- és középvállalati hitelezés támogatására. A londoni bank befektetését más kelet-európai országokban lízingfinanszírozásra, energiahatékonysági beruházásokra, illetve tőkepótlásra is lehet használni.
Az EBRD a tranzakciót ismertető londoni nyilatkozatban kiemelte, hogy az olasz-német-osztrák UniCredit a legnagyobb bankcsoport Közép- és Kelet-Európában: a cégnek 19 országban összesen több mint négyezer fiókja működik. A csoport hozzávetőleg 10 milliárd euró befektetést hajtott végre ezekben az országokban, lakossági hitelállománya 85 milliárd euró körül jár.
Thomas Mirow, az EBRD elnöke azt mondta: az EBRD-nek mint a kelet-európai térség legnagyobb egyedi pénzügyi befektetőjének és az UniCreditnek mint a régióban működő legnagyobb bankcsoportnak „közös célja és különleges felelőssége” a hiteláramlás folyamatosságának biztosítása a térségi reálgazdaságokban a válság és a szűkös külső finanszírozási források időszakában.
A csütörtökön bejelentett befektetés része annak a közös tőkejuttatási kezdeményezésnek, amelyet néhány hete jelentett be az EBRD, a Világbank és az Európai Beruházási bank (EIB).
A február végén nyilvánosságra hozott program alapján a három nemzetközi pénzintézet külön támogatási csomagot állított össze a finanszírozási gondokkal küszködő kelet-európai gazdaságok számára, összesen 24,5 milliárd eurós kerettel.
Ehhez a csomaghoz a legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd euróval. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor.
A Világbank hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járul hozzá a csomaghoz, ebből az idén és jövőre összesen 3,5 milliárd euró jut a feltörekvő európai bankszektor problémáinak kezelésére.
Az EBRD 2009-2010-ben 6 milliárd euróig terjedő összeget nyújt a térségi pénzügyi szektornak, valamint a kis- és középvállalatoknak befektetés, adósság- és kereskedelem-finanszírozás formájában.
A londoni bank a válságra tekintettel 50 százalékkal 3 milliárd euróra emelte a kelet-európai pénzügyi szektorban idén végrehajtandó befektetéseinek tervezett összegét.
Az EBRD a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte azt is, hogy jóllehet tavaly - az 1998-as orosz fizetési válság óta először - veszteséges volt, ennek ellenére azonban az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után.
Az EBRD már korábban bejelentette, hogy az eredetileg tervezett csökkentés helyett növelni fogja a fejlettebb közép-európai térség támogatását is.
Varel Freeman, a bank amerikai alelnöke néhány hete Londonban tartott soron kívüli helyzetértékelésében megerősítette: a bank az idén „drámaian növeli” tevékenységét azokban a közép-európai EU-tagállamokban, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-ben már nem lesz szükségük az EBRD támogatására.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.