A kiskereskedelemben válság van, de ez nem a globális válság számlájára írandó. 2006 óta nyilvánvaló jelei vannak a kiskereskedelem zsugorodásának – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária Kft. igazgatója a Budapesti Gazdasági Főiskola által szervezett konferencián.

Az országos kiskereskedelmi hálózatban 2008-ban 6350 milliárd forint, idén január-februárban 958 milliárd forint értékű árut forgalmaztak. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentése szerint 2009. február végéig a kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal mérséklődött. Visszaesés elsősorban az élelmiszereken kívüli termékek forgalmában volt tapasztalható, különösen a bútor-építőanyag csoporté, itt 14 százalékos zsugorodást tapasztaltak. Drámaian, 30 százalékkal zuhant a gépjármű- és járműalkatrész-értékesítés. Ugyanakkor – a fogyasztók romló jövedelemi helyzetével, de a változó fogyasztói szokásokkal és árarányokkal is összefüggésben –, ha szerényen is, de bővült a használtcikkek, az üzemanyag- és a csomagküldő kereskedelem forgalma.

A magyar gazdaságra vonatkozó jelenlegi várakozások szerint idén a GDP növekedési üteme 6 százalékkal csökken, a fogyasztói árak a kormány várakozásai szerint 4,5 százalékkal emelkednek – bár Kozák Ákos inkább 3 százalék közeli inflációt vár. A háztartások végső fogyasztása a kormány várakozásai szerint 8 százalékkal esnek idén.

A magyar kiskereskedelem válságát a súlyosbodó makrogazdasági folyamatok mellett a mostani globális krízis is csak erősítette. A kilábalást illetően a Gfk igazgatója leginkább L alakú kilábalásra, azaz a zuhanást követően egy lassú elhúzódó fellendülésre számít.

© Gfk

A magyar kiskereskedelemben lezajló folyamatokról azonban a válság mellett elmondható, hogy nem hasonlítanak a fejlettebb piacokon korábban tapasztalt trendekhez. Magyarország mintha a saját útját járná. A kereskedelmi szakemberek által körülbelül tíz éve felvázolt változások nagy része sem következett be.

A kiskereskedelemre például általában igaz, hogy a helyzetét alapvetően nagy transznacionális vállalatok határozzák meg. Ez Magyarországra csak körülbelül 2005-ig volt igaz Kozák Ákos szerint. A jelenlegi hazai kereskedelmi piacon a hazai kiskereskedelmi vállalatok túlsúlya a jellemző.

A korábbi várakozások voltak egyebek mellett, hogy erőteljes koncentráció és konszolidáció fog bekövetkezni a magyar piacon. Ez sem történt meg. Sőt, egyelőre úgy néz ki, az elkövetkezendő 3-5 évben nem is várható, hogy nagy tisztulás következzen be – mondta Kozák Ákos.

Számítani lehetett arra, hogy hipermarketek növekedési intenzitása csökkenni fog - mint ahogy ez be is következett –, de az például váratlan fejlemény volt, hogy ezzel együtt a szupermarketek előre törnek. A tavalyi évben a válságnak például egyértelmű nyertesei voltak ezek az üzletek. Ilyen nem nagyon van máshol – emelte ki Kozák Ákos.

Európa néhány országában egyértelmű a diszkontosodás is, sőt, a legtöbb nyugat-európai országban a válság még rá is erősített erre a trendre és előretörtek a sajátmárkás termékek. Magyarországon ez sem történik: a magyar fogyasztók 2008 utolsó időszakában nem az olcsóbb termékeket kezdték el vásárolni, hanem mennyiségben fogtak vissza. Vagyis a kiskereskedelmi forgalom volumene esett vissza. 2009-ben történt ugyan már módosulás, de megint különutasok voltunk – mutatott rá a GfK igazgatója.

© Gfk

A költésekben elindult a visszarendeződés. A fejlettebb piacokon a fogyasztók a szolgáltatásokra jellemzően többet költenek, mint az élelmiszerre. Ez a trend nálunk is érvényesült, de a válság ezt is átrendezte. Bár a KSH adatai még nem ismeretesek, Kozák úgy vélte, az élelmiszerre fordított kiadások ismét emelkedhettek 2008-ban. Ez nem túl jó jel, hiszen visszarendeződésre utal - jegyezte meg.

A piac szereplőit tekintve az élelmiszer-kiskereskedelemnek a hazai láncok, ezen belül is a kisboltok továbbra is jelentős szereplői. Több mint negyedét, majdnem harmadát, vagy a láncba szerveződött vagy a független kisboltok adják. Tavaly a drogériák és a szupermarketek mellett a láncokba szerveződött kisboltok vitték a prímet.

A hipermarketek nem tekinthetők az elmúlt év nyerteseinek. A háztartások által elköltött pénz 3,5 százalékkal csökkent a hipermarketekben 2008 utolsó negyedévében. Alig tudták növelni a vásárlók számát és egy átlagos hipermarket-vásárló összességében 4 százalékkal kevesebb pénzt hagyott ott vásárláskor, mint 2007-ben. A vásárlások gyakoriságának növekedése lelassult és a kosárméret is 5,5 százalékkal, 4325 forintra csökkent. Kozák Ákos szerint ez azt mutatja, hogy a vásárlók nem a hipermarketbe, hanem a kisebb boltokba mennek.

Az egyébként egész Európában jellemző, hogy a vásárlók kevésbé lojálisak, egyre több boltot látogatnak, és kisebb mennyiséget vásárolnak. A korábbi időszakhoz képest tehát relatív visszaesés tapasztalható.

A szupermarketekben viszont ezzel ellentétben 2008 utolsó negyedévében a háztartások által elköltött pénz az infláció felett 12,1 százalékkal nőtt, egy átlagos vásárló összességében 7 százalékkal költött többet, növekedett a vásárlások gyakorisága és a kosárméret is. A szupermarketek emellett jelentősen – 5 százalékkal – növelni tudták a vásárlóik számát is.

© Gfk

A diszkontok esetében Kozák Ákos elvesztegetett előnyről beszélt. Ezek az üzletek ugyanis csak minimálisan tudták növelni a kosárméretet és egy átlagos vásárló is csak minimálisan hagyott ott több pénzt a vásárláskor a tavalyi utolsó negyedévben. Csökkent viszont a vásárlások gyakorisága és kevesebben is mentek diszkontokba vásárolni.

A kisboltok szintén a válság nyertesei közé tartoznak. Bár a kisboltláncok vesztették a legtöbb vásárlót 2008 utolsó negyedévében és némileg csökkent a vásárlások gyakorisága is, a háztartások 3,5 százalékkal költöttek többet ezekben a boltokban, egy átlagos vásárló összességében 7,5 százalékkal hagyott ott több pénzt vásárláskor és jelentősen, 8,5 százalékkal nőtt a kosárméret is. Ez pedig a kisbevásárlások növekedésének arányára utal.

A 2008 végén bekövetkezett trendek váratlan fordulatot jelentettek, szakemberek korábban ezt nem jelezték előre – emelte ki Kozák. A jövőre vonatkozó trendeket illetően viszont emiatt csak óvatos prognózisba bocsátkozott. Alapvetően a szupermarketek és diszkontok részesedésének növekedésére számít, míg a hipermarketek és drogériák által kihasítható részesedést csak expanzió esetén tartja elképzelhetőnek.

© Gfk