Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A keresletösztönzési akciók sikere révén Európában a gyártók megszabadulnak a felhalmozott készletektől, ám ez hiába javítja készpénzforgalmi (cash flow) pozíciójukat, eredményüket nem segíti számottevően, mert a programok főként az eleve alacsonyabb árrésű A és B kategóriás autókat érintik, és ezeket is rendkívül nyomott áron tudják értékesíteni.
A Calyon Bank ágazati szakértője szerint a német roncsprémium keretében idén összesen mintegy másfél millió autót adnak el, ám ennek csak mintegy fele a nettó keresletösztönzés, vagyis az olyan értékesítés, amely az akció nélkül nem jött volna létre. A franciáknál ugyanez a szám 300 ezer, az angol modellről viszont még csak annyit lehet tudni, hogy sikerre van ítélve, mert csak május elejével indult. A többi - olasz, spanyol, luxemburgi, portugál és osztrák - akciók európai szemmel önmagukban nem mérhető hatásúak, részben azért, mert nem annyira a kereslet ösztönzésére, mint inkább a széndioxid-kibocsátás csökkentésére irányultak. Mindent egybevetve a programok idén 2 millióval növelik az új autók értékesítését Európában, így az összes eladások "csak" 8,5 százalékkal esnek vissza tavalyhoz képest, összesen 12,4 millióra.
Csakhogy a most felpörgetett kereslet később visszaüt. Korábban 2010-re már a piac stabilizálódását, sőt, enyhe emelkedését prognosztizálták, most azonban jövőre is 8 százalék körüli visszaesést vetít előre az elemzés. Az elemzés szerint ez még akkor is igaz, ha több országban a roncsprémium valamilyen szintű fenntartásával számolnak, hiszen a politikának nem érdeke, hogy az idén megmentett ágazatot jövőre újabb jelentős keresletcsökkenés mellett magára hagyja. Enyhe növekedésre ennél fogva csak 2011-től lehet számítani, akkor a kifutó programokat és a nyomukban megmaradó alacsony árakat már ellensúlyozhatja a gazdasági növekedés. Az európai gépjárműkereslet azonban mindent egybevetve sem érheti el a válság előtti szintet 2014 előtt.
A válság két legnagyobb nyertese a Fiat és Volkswagen lehet. Előbbi azért, mert legnagyobb erőssége éppen az A és B kategóriás autók gyártása, ráadásul ezek többségét Lengyelországban állítja elő, ahol a január óta 26 százalékkal gyengült zloty miatt autónként mintegy 1000 eurós értéknövekedést mutathat fel a cég. A Volkswagen azért kerülhet ki jól a válságból, mert a korábban felhalmozott, 10 milliárd eurós készpénzpozícióját kihasználva rendkívül agresszív stratégiát folytat. Az elemzés példaként említi a Golf VI árazását, amelynél a 2500 euró állami támogatást a cég további 4600 eurós árengedménnyel fejelte meg, az így kialakuló, 10 000 euró alatti induló ár pedig alacsonyabb a kifutó Polo modell listaáránál is.
A Boulanger szerint a válság előtti idők azonban már sohasem térnek vissza. A méretgazdaságosság minden korábbinál jobban felértékelődik a jövőben, és az ágazat jövedelmezősége csak akkor biztosítható, ha a gyártók jelentős hatékonyságnövelést és kiadáscsökkentést hajtanak végre. Ezek a fejlesztések azonban éppen az enyhe felívelés korában érnek majd be, és emiatt rendkívül nehéz lesz elfogadtatni őket a szakszervezetekkel.
