Sajátos „négyigenes” előadást tartott Zalakaroson a Magyar Közgazdasági Társaság 47. vándorgyűlésén Erdős Tibor akadémikus, aki láthatóan mindent előre megfontolva óvakodott attól, hogy közvetlen aktuálpolitikai megjegyzésekre ragadtassa magát. Nem is tette. No de áttételesen…

A nyugalmazott egyetemi tanár négy kérdésre kereste s adta meg – a kormányzati és jegybanki politikával amúgy több-kevésbé egybevágó – választ.

1. A magyar válságkezelés szembemegy-e Európával?

A keynes-i recept szerint recesszióban nem kell törekedni a költségvetési egyensúlyra, az államháztartás az elmaradó bevételek vagy a gazdaságösztönző közkiadások miatt nyugodtan deficites lehet – kezdte előadását Erdős. Ám ezt a gyakorlatot elsősorban a nagyobb, zárt gazdaságok követhetik, például USA vagy Kína, a kisebb, nyitottabb gazdaságokban ezzel csínján kell bánni. Utóbbiakban a stimulusnak csak akkor vannak előnyei, ha létezik szabad kapacitás és a terméket felvevő exportpiac. A nyitott gazdaságokban legfeljebb a célzott, azaz nem átfogó gazdaságösztönzésnek van értelme, például, ha ezzel az infrastrukturális beruházásokat fűtik fel, ha az oktatást vagy a kutatás-fejlesztést segítik növekvő summákkal. Ám ezt csak akkor lehet megtenni, ha van rá pénz. Magyarországon azonban nincs, mert az elmúlt 7-8 évben minden tartalékunkat feléltük. Ezért sok teteje az adócsökkentésnek sem volna, mert a Magyarországon ténykedő multik az üzleti döntéseiket nem a belső piac állapota alapján, hanem a globális kereslethez igazítva hozzák meg.

Summa summarum, az amerikai, brit vagy német típusú gazdaságösztönzésre sem pénz, sem lehetőség nincs, „ha Keynes nálunk megjelenne, és alaposan tanulmányozná a magyar gazdaságot, aligha pártolná az általános kereslet ösztönzését” – mondta Erdős.

2. A reform lehet-e a válságkezelés eszköze?

Erdős Tibor. A nagyobb bajt
kell elkerülni
© MTA
Sok vonatkozásban elképzelhető, mert a reformok nem ártanak, hosszú távon valamelyest segíthetik is a növekedés felpörgését, de csodát nem szabad tőlük várni – ráadásul a reform hallatlanul népszerűtlen lett. Erdős szerint a honi reformok összekapcsolódtak a kiadáscsökkentéssel, és a reformerek abból az alaptételből indulnak ki, hogy a magyar állami újraelosztás a GDP-hez viszonyítva túl nagy. Valóban az, de csak a többi rendszerváltó országhoz, az USÁ-hoz és Japánhoz képest, a nyugat-európai átlag nem sokkal rosszabb (értsd: az újraelosztás nem sokkal nagyobb) a magyarországinál. A reform alapfeltevése, hogy az állam kevesebb bevételhez jut, így több pénz marad a privát szférában, a magánszemélyek költekeznek, a vállalkozók beruháznak, ergo, nő a gazdaság. Jó konjunktúra idején ez így is van, de recesszióban egyáltalán nem biztos, hogy ez történik, sőt… „az adócsökkentésre a gazdaság nem reagál piacbővítéssel”.

„A reform nem sorolandó be a válságkezelés teendői közé”, mondta az akadémikus, hozzátéve, hogy amikor nyakunkon volt a csődveszély (tavaly ősszel), akkor előbb a bajt kellett elhárítani, nem reformokkal előjönni. Bár az apróbb reformértékű döntéseknek azért most is lehet helye – fűzte hozzá.


A második két kérdés és válasz (Oldaltörés)



3. Lehet-e kiadáscsökkentéssel válságot kezelni?

Nemhogy lehet, kell is – vezette le Erdős Tibor. Magyarország esetében nem a recesszió, hanem az államcsőd veszélye volt a fő gond, aminek az az oka, hogy a pénzpiacok megelégelték a rendkívül nagy államadósságot és az évek óta megfékezhetetlen deficitet. A nemzetközi pénzügyi válsággal a befektetők óvatosabbak lettek, és az olyan kockázatos államokat, mint a miénk is, kerülték. Az ő bizalmukat csak kiadáscsökkentéssel lehet visszanyerni. A nemzetközi válság kiadáscsökkenéssel kombinálva 5-6-7 százalékos visszaeséssel jár, államcsőddel pedig 20 százalék lenne a mínusz.

Vagyis: „válság esetén is lehet a közkiadásokat csökkenteni, hogy az államcsődöt, a nagyobb bajt elkerüljük”.

4. Milyen kamatláb és árfolyampolitika felel meg a válságkezelésnek?

Olyan kamatpolitika, amely mellett az árfolyam a következőképpen alakul: a devizahitelesek már képesek törleszteni (nem dőlnek be tömegesen, vagyis nem kerül veszélybe a bankrendszer), és az árfolyam még ösztönöz az exportra, segíti a foglalkoztatást. Erdős Tibor szerint ennek a két kritériumnak nagyjából a 280-290 forintos euróárfolyam felel meg.

Mindez sokkal részletesebben és tudományosabban kifejtve elolvasható a Pénzügyi Szemle 2009/2-3. számában, Válságkezelés Magyarországon címen. Hogy kedvet csináljak hozzá, búcsúzóul ebből egy idézet: „Olyan belső politikai állapotig jutottunk, ami előtt a világ egyre inkább értetlenül áll. A politikai gyűlölködés lassan már minden értelmes kezdeményezést kudarcra ítél.”

Zalakaros, 2009. szeptember 24.

Farkas Zoltán

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Gazdaság

Futó: ki kell terjeszteni a banki kódexet

A vállalatfinanszírozásra is ki kellene terjeszteni banki etikai kódexet - javasolta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke pénteken Zalakaroson, a közgazdászok vándorgyűlésén.

MTI Gazdaság

Járai: csökkenteni kell az újraelosztást

Magyarország akkor lesz képes korábbi versenyképességét visszaszerezni, ha a GDP-arányos újraelosztást a jelenlegi 50 százalékról 40 százalékra szorítja le – jelentette ki Járai Zsigmond, a jegybank volt elnöke, a CIG Közép-európai Biztosító Zrt. felügyelőbizottsági elnöke a 47. közgazdász vándorgyűlésen.

MTI Gazdaság

Kopits szerint törékeny a növekedés

A válságból való kilábalás egyik fő problémájának tartotta a költségvetések fenntarthatóságának kérdését Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke a 47. közgazdász vándorgyűlésen pénteken Zalakaroson.

Megtalálták a két lopott pingvint

Megtalálták a két lopott pingvint

Marabu Féknyúz: Bocsánat!

Marabu Féknyúz: Bocsánat!

Több mint 100 fok különbséget mértek a Föld leghidegebb és legmelegebb pontjai között

Több mint 100 fok különbséget mértek a Föld leghidegebb és legmelegebb pontjai között

Tavaly június óta most először kerül 320 forintnál kevesebbe egy euró

Tavaly június óta most először kerül 320 forintnál kevesebbe egy euró

Újra árat emel a posta

Újra árat emel a posta

Keanu Reeves megint halomra öli az embereket

Keanu Reeves megint halomra öli az embereket