Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Sajátos „négyigenes” előadást tartott Zalakaroson a Magyar Közgazdasági Társaság 47. vándorgyűlésén Erdős Tibor akadémikus, aki láthatóan mindent előre megfontolva óvakodott attól, hogy közvetlen aktuálpolitikai megjegyzésekre ragadtassa magát. Nem is tette. No de áttételesen…
A nyugalmazott egyetemi tanár négy kérdésre kereste s adta meg – a kormányzati és jegybanki politikával amúgy több-kevésbé egybevágó – választ.
1. A magyar válságkezelés szembemegy-e Európával?
A keynes-i recept szerint recesszióban nem kell törekedni a költségvetési egyensúlyra, az államháztartás az elmaradó bevételek vagy a gazdaságösztönző közkiadások miatt nyugodtan deficites lehet – kezdte előadását Erdős. Ám ezt a gyakorlatot elsősorban a nagyobb, zárt gazdaságok követhetik, például USA vagy Kína, a kisebb, nyitottabb gazdaságokban ezzel csínján kell bánni. Utóbbiakban a stimulusnak csak akkor vannak előnyei, ha létezik szabad kapacitás és a terméket felvevő exportpiac. A nyitott gazdaságokban legfeljebb a célzott, azaz nem átfogó gazdaságösztönzésnek van értelme, például, ha ezzel az infrastrukturális beruházásokat fűtik fel, ha az oktatást vagy a kutatás-fejlesztést segítik növekvő summákkal. Ám ezt csak akkor lehet megtenni, ha van rá pénz. Magyarországon azonban nincs, mert az elmúlt 7-8 évben minden tartalékunkat feléltük. Ezért sok teteje az adócsökkentésnek sem volna, mert a Magyarországon ténykedő multik az üzleti döntéseiket nem a belső piac állapota alapján, hanem a globális kereslethez igazítva hozzák meg.
Summa summarum, az amerikai, brit vagy német típusú gazdaságösztönzésre sem pénz, sem lehetőség nincs, „ha Keynes nálunk megjelenne, és alaposan tanulmányozná a magyar gazdaságot, aligha pártolná az általános kereslet ösztönzését” – mondta Erdős.
2. A reform lehet-e a válságkezelés eszköze?
Erdős Tibor. A nagyobb bajt kell elkerülni © MTA |
„A reform nem sorolandó be a válságkezelés teendői közé”, mondta az akadémikus, hozzátéve, hogy amikor nyakunkon volt a csődveszély (tavaly ősszel), akkor előbb a bajt kellett elhárítani, nem reformokkal előjönni. Bár az apróbb reformértékű döntéseknek azért most is lehet helye – fűzte hozzá.
3. Lehet-e kiadáscsökkentéssel válságot kezelni?
Nemhogy lehet, kell is – vezette le Erdős Tibor. Magyarország esetében nem a recesszió, hanem az államcsőd veszélye volt a fő gond, aminek az az oka, hogy a pénzpiacok megelégelték a rendkívül nagy államadósságot és az évek óta megfékezhetetlen deficitet. A nemzetközi pénzügyi válsággal a befektetők óvatosabbak lettek, és az olyan kockázatos államokat, mint a miénk is, kerülték. Az ő bizalmukat csak kiadáscsökkentéssel lehet visszanyerni. A nemzetközi válság kiadáscsökkenéssel kombinálva 5-6-7 százalékos visszaeséssel jár, államcsőddel pedig 20 százalék lenne a mínusz.
Vagyis: „válság esetén is lehet a közkiadásokat csökkenteni, hogy az államcsődöt, a nagyobb bajt elkerüljük”.
4. Milyen kamatláb és árfolyampolitika felel meg a válságkezelésnek?
Olyan kamatpolitika, amely mellett az árfolyam a következőképpen alakul: a devizahitelesek már képesek törleszteni (nem dőlnek be tömegesen, vagyis nem kerül veszélybe a bankrendszer), és az árfolyam még ösztönöz az exportra, segíti a foglalkoztatást. Erdős Tibor szerint ennek a két kritériumnak nagyjából a 280-290 forintos euróárfolyam felel meg.
Mindez sokkal részletesebben és tudományosabban kifejtve elolvasható a Pénzügyi Szemle 2009/2-3. számában, Válságkezelés Magyarországon címen. Hogy kedvet csináljak hozzá, búcsúzóul ebből egy idézet: „Olyan belső politikai állapotig jutottunk, ami előtt a világ egyre inkább értetlenül áll. A politikai gyűlölködés lassan már minden értelmes kezdeményezést kudarcra ítél.”
Zalakaros, 2009. szeptember 24.
Farkas Zoltán
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Humorbonbont reggelizett a Fidesz frakcióvezetője.