hvg.hu: Az elmúlt években elindult adócsökkentési hullámnak a válság alighanem véget vet, sőt, előbb-utóbb adóemeléseket kényszerít ki a kormányokból. Vajon lehet szemben úszni ezzel az árral?

Oszkó Péter: Már a régiónkban is mutatkoznak ilyen jelek, de nem Magyarországon. A most követett szigorú költségvetési politikának számos előnye lesz a jövőben. Más országokban viszont, ahol a gazdaságélénkítő csomagok miatt jelentősen növekszik a költségvetési hiány, később – kiadáscsökkentéssel vagy adóemeléssel – kell majd ezt ledolgozni. Más választásuk nem nagyon lesz. Mivel Magyarország nem alkalmaz eladósodottságot növelő eszközöket, így adónövelési kényszer sincs. Éppen emiatt kerülhetünk versenyelőnybe a válság után.

hvg.hu: Nálunk viszont továbbra is igen erőteljes az adócsökkentési kényszer. Ez vajon nem kíván-e túlságosan nagy, a válságot tovább mélyítő áldozatokat?

O.P.: Nálunk az adócsökkentés szükségessége abból fakad, hogy korábban túlméretezetté vált a költségvetés, és ehhez kellettek az adóbevételek. Ez a versenyhátrányunk még 2008-ban is kimutatható volt, és 2009-ben is csak lassan kezdjük el ledolgozni az adócentralizációban mutatkozó hátrányt. Tehát az, hogy Magyarországon még több adócsökkentésre lehet szükség, továbbra is igaz. Ehhez azonban már nem kell az elkövetkezendő években különösebb erőfeszítéseket tenni, hiszen a költségvetés átalakítását most, a legnehezebb időszakban elvégeztük. A későbbi adócsökkentés feltétele már csak a gazdasági növekedés lesz. Ha beindul a gazdaság, a kormánynak csak arra kellene törekednie, hogy ne a költségvetés kiadásait növelje, hanem az így keletkező plusz bevételeket adócsökkentésre fordítsa.

Oszkó Péter pénzügyminiszter © Stiller Ákos

hvg.hu: Ez azonban azt is feltételezné, hogy a következő kormány tartsa ugyanezt a szigorú költségvetési politikát.

O.P.: Ha a következő kormány adót akar csökkenteni, akkor arra csak ezen az úton képes. Az eladósodottság növelése nem merülhet fel. A hibáiból tanulnia kell az országnak. A gazdaságot most egy olyan működési pályára állítjuk, amely alapvetően megtakarításokra épül, de a múltból hatalmas adósságunk van, amely továbbra sem fogja engedni, hogy ismét elkezdjünk hitelből költekezni.

hvg.hu: Pedig vannak olyan vélemények, hogy a növekedés érdekében éppen ezt kéne tenni.

O.P.: Erről legfeljebb a szakértők között folyik vita. A meggyőző többségű álláspont szerint nem az adósságnövelés a helyes út. Amíg nemzetközi szervezetek meghatározott feltételek mentén finanszírozzák az országot, addig eleve meglehetősen kötött pályán mozog a költségvetés. Ezen túl pedig Magyarország mint az EU tagja kötelezettséget vállalt, hogy a költségvetési hiányát 2011-re 3 százalék alá csökkenti. Az országnak egyébként is az lesz az érdeke, hogy leszüretelje a mostani intézkedések gyümölcseit, és azokkal az országokkal szemben, amelyek most eladósodnak, lényegesen jobb versenyképességi pozícióba kerüljön.

hvg.hu: Hallani arról is, hogy az szja- és járulékcsökkentéseket nem kompenzálják az eddigi kiadásmérséklő intézkedések. Jön még valami?

O.P.: Az adóstruktúra-átalakítás hatása a költségvetésre 2009-ben és 2010-ben is semleges lesz. Az szja- és járulékcsökkentéseket alapvetően az áfa- és a jövedékiadó-emelés kompenzálja. A kiadáscsökkentő intézkedések azt célozzák, hogy az egyébként a recesszió miatt kieső adóbevételeket kiegyensúlyozzuk. Ezen felül történik az adórendszeren belül egy újabb átstrukturálás 2010-ben is: járulékokat és szja-t csökkentünk, hogy segítsük a munkahelyek megtartását és javítsuk a gazdaság versenyképességét. Ezt ellensúlyozzuk a fogyasztási adók emelésével és a vagyonadó bevezetésével.

hvg.hu: Mit gondol arról, hogy bizonyos „szociálisan érzékeny” termékek – így a tejtermékek, pékáruk stb. – kerüljenek a legalacsonyabb, 5 százalékos adósávba?

O.P.: Úgy gondolom, hogy a 18 százalékos kulcs kiegyensúlyozott segítség volt. Az általános kulcsot emeltük fel 20-ról 25 százalékra és 18-ban tartottunk bizonyos termékeket. További csökkentésnek nem látnám értelmét, mert nem költenénk el hatékonyan a pénzt. A turisztikai szolgáltatásokat, de a tejtermékeket vagy a pékárukat nem csak a rászorulók fogyasztják ugyanis. Ők fogyasztják persze nagyobb arányban. Ezekre a termékekre ezért nem indokolt érvényesíteni az adóemelést, de az adókulcs 18-ról 5 százalékra történő leszállítása azt jelentené, hogy nem rászorultakat is támogatunk.

hvg.hu: A módosításokkal kapcsolatban a szuperbruttósítás népszerű téma lett. Az ombudsman indítványozta az Alkotmánybíróságnál (Ab) az alkotmányellenessé nyilvánítását és megsemmisítését. A kifogás az, hogy az szja-alap kiegészítése olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek. Mit gondol erről?

O.P.: Nehezen érthető, hogy 100 forintból 40-et adóba befizetni alkotmányos, de az már nem, hogy a 100-at felszorzom 127-re és annak veszem a 17 százalékát. Véleményem szerint ez egy egyszerű számítási kérdés. Adójogászként nem látom az alkotmányossági különbséget a kettő között, és nem is gondolom, hogy önmagában egy számításbeli kérdés alkotmányossági problémát vetne fel. Egyébként a társasági adóban már ismert ez a rendszer, ott is vannak adóalap-növelő tételek, és azokra már kimondta az Ab, hogy alkotmányosak. Most lényegében annyi történik, hogy a társasági adózásban már ismert technikát az szja-adózásban is használjuk. Ezzel a munkavállaló láthatja, hogy a munkáltatónál mennyi jövedelmet termel meg.

O.P.: Rosszabba nem! Itt azért kisebb az szja-csökkenés mértéke, mert ebben a jövedelemsávban pillanatnyilag alig van szja-terhelés. Nyilván mindenki a jelenlegi helyzetéhez viszonyítja a későbbi változásokat, de azért tegyük tisztába: közel a minimálbérig jelenleg nincs szja-terhelés, és a minimálbér duplájáig is nagyon alacsony. Egyértelműnek látszik, hogy ott kell és ott lehet a terheket csökkenteni, ahol indokolatlanul magasak. Ilyen az átlagbérnél van, ahol 71 százalékos a marginális adóék. Ezt kellett lényegesen leszorítani, aminek eredményeképpen jövőre itt 52 százalék lesz a teher.

hvg.hu: Az eva és az ekho sokat kritizált adónemek voltak az utóbbi időben. Mi a szándék velük? Tervezik-e megszüntetni belátható időn belül?

O.P.: Mi már nem. Egy olyan helyzetet tudunk előkészíteni, ahol a speciális státusú és az általános szabályok szerint adózók terhelése egyre inkább közelít egymáshoz, és lehetőleg úgy, hogy az általános szja-terhelés minél nagyobb arányban csökken. Ha ez a kettő kellően közel került egymáshoz, akkor a speciális rendszerek egyébként is értelmüket veszthetik. Tehát ahhoz, hogy ezek az adónemek kivezethetőek legyenek, az általános adóterhelésen is változtatni kell.

© Stiller Ákos

O.P.: Ez a gazdasági növekedéstől függ. Ha a jelenlegi költségvetési költési szinten marad az ország, és a nominális GDP szintje visszaáll, akkor egyik napról a másikra meg lehetne szüntetni az iparűzési adót. A gazdasági növekedés eredményeként az szja-ban és a társasági adóban – tehát a hagyományos adónemekben – jön létre ez a pluszbevétel. Ezt kell visszaosztani az önkormányzatokhoz, hogy kivezethető legyen az iparűzési adó. Itt az a kérdés, hogy a GDP-növekedés mikor fogja megteremteni azt a pluszbevételt, amiből ezt meg lehet oldani, és lesz-e olyan fegyelmezett a hatalmon lévő kormány, hogy az így keletkező pluszbevételt adócsökkentésre fordítsa.

hvg.hu: Nagy vita alakult ki a vagyonadó körül is, ami az egyik eleme az IMF-szerződésnek. A vagyonadó gerince az ingatlanadó lenne, erről viszont többen úgy vélekednek, hogy a bevezethetőségének nincsenek meg a feltételei. Mit gondol erről?

O.P.: Nem értem, hogy miért mondják szakmai szervezetek és szakértők főleg az ingatlanadóval kapcsolatban, hogy nincs meg a bevezetés feltétele. Az APEH-nál van ilyen rendszer: a vagyonátruházási illetéket jelenleg is forgalmi érték alapján kell beszedni. Az illetékfizetésre köteles fél bejelenti, az adóhatóság pedig a saját adatbázisában ellenőrzi, hogy a bejelentett forgalmi érték a valós forgalmi érték-e. Tehát létezik egy olyan adó, amit forgalmi érték alapján kell befizetni és létezik egy olyan rendszer, amellyel ezt ellenőrzi az adóhatóság. Igaz, az ingatlanadó esetében nagyobb számú ingatlan adóztatása történik majd, ezért a rendszert csiszolni és pontosítani kell még a következő fél évben, és alkalmassá kell tenni a vagyonadóztatás végrehajtására, megalapozására.

hvg.hu: A parlamenti ellenzékben olyan vélemények is megjelentek, hogy kormányváltás esetén eltörölnék a vagyonadót. De ha ez része az IMF-szerződésnek, akkor ez nem köti az országot?

O.P.: Még a vagyonadó elfogadása előtt született egy értékelés Magyarországról, amelyben a vagyonadó körül kialakult politikai perpatvart külön kiemelték. Tehát önmagában az, hogy ekkora vita kerekedett belőle és ilyen bizonytalanság volt a vagyonadó körül, negatív értékelési szemponttá vált. Érdekes, hogy ez az adó annak ellenére okozott ekkora vitát, hogy a jelenleg elfogadott változat csak néhány százezer embert érint, akiknek a nagy része nagyobb szja-csökkentést kapna, mint amennyi vagyonadót fizetnie kellene. Aki pedig inaktív, felfüggesztést, illetve teljes mentességet is kérhet. Ez tehát igazából a felső tízezer adója. Szerencsére, ha sokat beszélünk róla, azt is elérjük, hogy mire a vagyonadó újra kampánytémává válik, addigra a lakosság alaposan megismeri minden apró részletét, s így talán nehezebben lehet majd féligazságokat mondani róla. Most, hogy a parlament elfogadta és a köztársasági elnök kihirdette, nagy érdeklődéssel várom, hogy mi lesz a vagyonadó sorsa. Szakmai, gazdasági szempontból egyértelműen az lenne a kívánatos, ha megmaradna. Így sokkal versenyképesebb és igazságosabb adórendszert lehetne kialakítani, de hogy a politika mit hoz, az sosem volt az én szakterületem.

Szabó Zsuzsanna