A vezérigazgató hangsúlyozta: a folyamatot a tőzsde úgy akarja véghez vinni, hogy az egy piaci konszenzuson alapuló döntés lehessen. Ennek érdekében a tőzsde vezetése további egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel. A döntés megszületése után a csere technikai lebonyolítása körülbelül egy évet vesz majd igénybe.

A Budapesti Értéktőzsde igazgatósága bővített csütörtöki ülésén első olvasatban tárgyalt a kérdésről és a piaci szereplőkkel folytatott megbeszélések eredményeiről a következő igazgatósági ülésen egyeztetnek majd.

A tőzsde vezérigazgatója kifejtette, hogy a BÉT jelenlegi kereskedési rendszere (MMTS) 12 éves, amely kiválóan kiszolgálta és kiszolgálja most is a piacot, de terheltsége közelít kapacitásának határához. Ez a rendszer a számítástechnikai megoldását illetően egyedülálló, és ez már eddig is korlátot jelentett a csatlakozni kívánó új tagok megjelenése szempontjából. A csatlakozás ugyanis komoly számítástechnikai fejlesztést igényel az új belépő tag részéről.

Mohai György véleménye szerint egy ilyen kereskedési rendszerrel hosszú távon nem lehet versenyképesnek maradni a jelenlegi felgyorsult fejlődésben, ami a tőkepiacokon is tapasztalható. A kiút csak egy nagyobb rendszerhez való csatlakozás lehet, amit nálunk nagyobb tőzsdék is felismertek, például Milánó vagy akár a Euronext.

Az utóbbi időben számos új kereskedési platform jött létre, és amennyiben külföldi brókercégek vagy bankok a magyar értékpapírokat nem tudják megfelelően kényelmes és költséghatékony módon megvásárolni a BÉT-en keresztül, akkor esetleg ezen értékpapírok kereskedését részben átvihetik más kereskedési platformokra. Ezzel viszont nemcsak a Budapesti Értéktőzsde, de az egész tőkepiaci közvetítő rendszer forgalmat veszítene, hiszen ezekben a tranzakciókban nem a magyarországi kereskedő cégek vennének részt - fejtette ki a vezérigazgató.

Hozzátette, hogy jelenleg a magyar részvények forgalmának mintegy 80 százaléka zajlik a BÉT-en keresztül, és a tőzsde azt szeretné, hogy ez az arány megmaradjon, vagy javuljon a későbbiekben.

"Most arról van szó, hogy meg tudjuk-e tartani a hazai részvények kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén, vagy előbb-utóbb valamilyen mértékben elveszítjük azt. Ez indokolja a kereskedési rendszer tervezett lecserélését" - mondta Mohai György.

Hozzátette: másrészről a BÉT a Wiener Börse AG tulajdonszerzésével a CEE Stock Exchange Group (Közép- és Kelet-Európai Tőzsdeszövetség) tagjává vált - amely a BÉT-en kívül a bécsi, a prágai és a ljubljanai tőzsdékből áll -, ebben a szövetségben a Xetra rendszert fogják alkalmazni, tehát ez az a rendszer, amiben hosszú távon a BÉT is gondolkodhat.

A vezérigazgató elmondta azt is, hogy a tőzsde már augusztus végén megkezdte a konzultációt a piaci szereplőkkel a kereskedési rendszer tervezett cseréjével kapcsolatban. Megerősítette azt a sajtóinformációt is, hogy a piac szereplők reprezentánsai nemrég levélben fordultak az igazgatóság elnökéhez, és a levélben a Xetrával kapcsolatban sok, szakmailag indokolt kérdést tettek fel.

"Minden helyben megválaszolható kérdésre mi magunk, a többiekre pedig a tulajdonosok teljesen nyitottan készek válaszolni, mi magunk kezdeményezzük azokat a találkozókat, amelyeken a teljes körű információcsere végbemehet" - fejtette ki.

A cserével kapcsolatos esetleges ellenérvekről Mohai György úgy vélekedett: a tőkepiacnak sok szereplője van, természetes, hogy vannak olyanok akiknek az azonnali csere lenne az érdeke, mások inkább a későbbi bevezetést szeretnék látni. Megjegyezte, hogy a tőzsde 20 éves történetében ez az egyik legnagyobb jelentőségű lépés.

Hozzátette: ugyanakkor a tőzsde úgy látja, hogy a kereskedési rendszer lecserélésének és a nemzetközi áramlatokba való bekapcsolódásnak a szükségességét közép és hosszú távon senki nem vitatja.



Pál Árpád, a Concorde Értékpapír Zrt. jelenlegi, és a tőzsde volt vezérigazgatója szerint a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) igazgatósága bölcs döntést hozott azzal, hogy az október 15-i ülésén nem foglalt véglegesen állást a kereskedési rendszer cseréjével kapcsolatban.

A döntés előzménye, hogy a piac 17 meghatározó szereplője írásban fordult a tőzsde elnökéhez annak érdekében, hogy a BÉT vezetősége még ne kötelezze el magát ez ügyben. A tőkepiaci szereplők ugyanis úgy érzik, nincsenek megfelelő információk, elemzések, számítások arra vonatkozóan, hogy egy új rendszer gyors bevezetésének milyen hatásai lennének a tőkepiac szereplőire, a kibocsátókra, brókercégekre, alapkezelőkre, letétkezelőkre. A piac szereplői ezért azt kérték, hogy a BÉT vezetése kezdjen érdemi, számokkal és elemzésekkel alátámasztott egyeztetéseket a piaci szereplőkkel. Pál Árpád hangsúlyozta: örül annak, hogy a levél célba ért, és sikerült elkerülni egy elhamarkodott rossz döntést.

Fontosnak tartotta megemlíteni - úgy mint a tőzsde volt vezetője -, hogy miközben a BÉT vezetősége "teszi a dolgát", nem szabad megfeledkezni arról, hogy van egy többségi tulajdonos, az osztrák fél, akinek saját piaci szempontjai vannak a magyar tőkepiaccal kapcsolatban, és azok sokszor nem esnek egybe a hazai szereplők érdekeivel. "Ilyenkor a menedzsment hálátlan szerepben van, mert egyfelől megpróbál megfelelni a tulajdonos elvárásainak, másfelől ki kell hogy szolgálja a piac, az ügyfelei igényét is" - mondta Pál Árpád.

Kifejtette: a rendelkezésre álló információk alapján jelenleg senki nem látja, hogy a rendszer cseréje milyen következményekkel járna az egyes érdekcsoportok számára, mennyibe kerülne az egyes szereplők számára. Hozzátette, hogy egy ilyen változás nem hónapokban, hanem években mérhető folyamat, amely komoly tervezést, előkészítést igényel, és ez véleménye szerint jelen esetben elmaradt.

Pál Árpád beszélt arról is, hogy a tőzsde mai kereskedési rendszere biztonságosan, hatékonyan és olcsón működik. Ugyanakkor a piaci szereplők is tudják, hogy középtávon indokolt egy új rendszer bevezetése, jelenleg ugyanis az iparág és ezen keresztül a kereskedési rendszerek konszolidációja zajlik. A fő célban tehát nincs nézeteltérés a piac és a BÉT vezetése között, nézetkülönbség abban van, hogy pontosan milyen rendszer, és hogyan kerüljön bevezetésre.

Hozzátette, a bevezetni tervezett Xetra azon túl, hogy egy jó kereskedési rendszer, öregebb a BÉT-en jelenleg működő MMTS rendszernél, tehát nem arról van szó, hogy egy elavult rendszert kell lecserélni egy jól működő új rendszerre. Ezen kívül a magyar piac igényeit sokkal jobban kiszolgálja az MMTS, így a Xetrára való átállás, ha megvalósul, nagyon sok alkalmazkodást igényel majd a hazai piaci szereplőktől. Ráadásul a Xetra rendszer, ellentétben az MMTS-sel, egyelőre nem tudja kezelni a magyar állampapírok kereskedését.

Megjegyezte azt is: nem tudja elfogadni azt az indokot, hogy az MMTS-hez nehéz új tagnak csatlakozni. A technológiai fejlettség jelenlegi szintje mellett ugyanis aki akar a BÉT-en kereskedni, az a világ bármely pontjáról meg tudja ezt tenni.

Pál Árpád megerősítette, hogy továbbra is fennáll az ellentét a BÉT többségi és kisebbségi tulajdonosai között. Véleménye szerint ezt alátámasztják a BÉT többségi tulajdonosának döntései és tervezett lépései. A bécsi többségi tulajdonos át akar venni bizonyos funkciókat, értékeket, és ez a szándéka nem minden esetben találkozik a hazai piaci szereplők érdekeivel. Ráadásul nem is tesz sokat az osztrák tulajdonos annak érdekében, hogy a kisebbségi tulajdonostársakkal megfelelő formában egyeztessen bizonyos kérdésekről - fejtette ki.

A már korábban is felvetődött "alternatív tőzsde" gondolatával kapcsolatban Pál Árpád elmondta: ő maga évek óta ellenzője, mert úgy gondolja, hogy a magyar piac megosztásával mindenki rosszul járna. Azonban más piaci szereplőkkel együtt úgy gondolja, eljöhet az a pillanat, amikor a hazai szereplők, ha nem találják meg az érdekeiket és számításaikat a jelenleg a magyar tőkepiacon monopol helyzetben lévő BÉT-tel kapcsolatban, akkor el kell azon gondolkodni, hogyan másképp tudják orvosolni a problémáikat. Ebben a helyzetben pedig reális lehetőség egy alternatív piac létrehozása.

Végezetül megjegyezte, hogy a BÉT jelenlegi elnöke eddig is sokat tett azért, hogy megpróbálja ötvözni a piaci igényeket a BÉT tulajdonosainak érdekével. Pál Árpád bízik abban, hogy az elnök a jövőben is megtalálja majd a megfelelő konszenzust, és így egy eredményes egyeztetés után a végső megoldás az lesz, hogy a piaci szereplők által is elfogadható konstrukcióban és menetrend szerint vezetik be az új rendszert a BÉT-re.