szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A világgazdaság nagy részében a III. negyedévben technikailag véget ért a recesszió, Magyarországon ez csak a IV. negyedévben várható. Jövőre az EU-ban szerény növekedés, nálunk stagnálás körüli állapot várható, de a Magyarország iránt korábban megingott bizalom jelentősen erősödik – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2009-10-re szóló előrejelzése.

Tavasz óta világszerte szinte folyamatosan emelkednek a konjunktúra- és tőzsdeindexek, erősödik a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Öt-hat negyedéves visszaesés után a III. negyedévben az USA-ban 2,8 százalékos, az EU-ban 0,3 százalékos növekedés volt az előző negyedévhez képest. Ugyanakkor ennek tartóssága bizonytalan.

A GKI szerint a magyar gazdaság 2010-ben stagnálás körüli állapotban lesz, kilábalás, szerény növekedés csak a második félévben várható. Az infláció lassul, a munkanélküliség viszont jövőre tetőzik. A jelenlegi és a következő kormány 2010-ben szigorú fiskális és jövedelempolitikát kényszerül folytatni, ami lazuló monetáris politikára ad esélyt. A mértékekben lehetnek eltérések, a makropálya lényegében viszont nem: csökkenő külföldi és előbb-utóbb mérséklődő államadósság-rátát eredményező pályára kell állítani az országot – hangsúlyozza a GKI.

Az EU-ban 2010-ben várható 0,7 százalékos növekedési ütem (az IFO prognózisa szerint mintegy 5,5 százalékkal bővülő német import) enyhén serkentőleg hat a magyar kivitelre. Az EU-termelés egy részének Magyarországra történő kihelyezése fokozatosan beindulhat ugyan, de az ország tőkevonzó képességének megítélése ellentmondásos: a pénzügyi stabilitás javulásának, az adóátrendezésnek a megítélése kedvező, az állami jellegű döntések átláthatóságával kapcsolatban megfogalmazott éles külföldi kritika viszont figyelmeztető.

A 2010-es költségvetési törvény 3,8 százalékos deficittel (a konjunktúraciklust figyelembe véve 3 százalék alatti hiánnyal) számol, amely korrektnek, de feszítettnek, kockázatokkal, de még reálisan elérhetőnek minősíthető. Az új kormány azonban változtathat is a költségvetési politikán, s elképzelhető az egyensúlyi cél módosítása is – teszi hozzá a GKI elemzése.

Az ESA módszertan szerinti bruttó államadósság a GDP százalékában a 2008 végi 73 százalékról 2009 végére 80 százalék körüli értékre emelkedik, és 2010 végén is hasonlóan, konszolidáció esetén némileg magasabb szinten alakul, ami egyáltalán nem lesz kiugró Európában – emeli ki a GKI. Az adósságfinanszírozás a magyar pénzügyi rendszer forrásaival és további nemzetközi kötvény-kibocsátásokkal megoldható, de szükség esetén az IMF-EU hitelcsomag hátralévő része is 2010 őszéig igénybe vehető. Magyarország külfölddel szembeni adóssága 2010-ben érezhetően csökken.

2009-2010-ben összesen 6-7 százalékkal esik a GDP. A mezőgazdaságra és a szolgáltató ágazatok többségére 2010-ben a stagnálás körüli állapot lesz jellemző. Az építőipar lesz a leggyorsabban fejlődő ágazat, a bruttó termelés 6 százalék körüli növekedésével. Az iparban a lassan javuló exportlehetőségek – a belföldi kereslet stagnálása mellett – 3-4 százalék körüli növekedést valószínűsítenek.

A vállalkozások, különösen a kicsik, még mindig a belföldi kereslet hiányától és a finanszírozási források szűkösségétől szenvednek. Látványosan emelkednek az adóhátralékok, a mikro-, kis- és középvállalkozási szféra szürkül.

A bruttó keresetek várhatóan csak 1 százalékkal nőnek, a nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7,5 százalékkal emelkednek, ami a reálkeresetek 3,5-4 százalékos növekedését eredményezi. A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak.

A havi nyugdíjak reálértéke ugyan a költségvetésben kissé túlbecsült (4,1 százalék) inflációval történt indexálás miatt minimálisan emelkedik, de éves szinten a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése következtében – a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve – minimálisan csökken. A lakosság hitelhez jutása valamivel könnyebbé válik. A bruttó megtakarítási ráta 6 százalék körülire, a nettó pedig 5 százalék közelébe emelkedik, ami 2010-ben is fedezi az államháztartás hiányát.

A munkanélküliségi ráta 2010-ben éves átlagban 11 százalék körül várható, ami az év végére 10,5 százalékra mérséklődik. Jövőre éves átlagban 3,5 százalékos, az év végére 3 százalék körüli infláció várható.

A GKI fokozatos alapkamat-csökkentéssel számol: a ráta a 2009 végi 6 százalékról 2010 végére 5 százalék környékére mérséklődhet miközben a világban kamatemelési ciklus kezdődik. A forint árfolyama 2010 első felében a 2009. II. félévre jellemző 270 forint/euró környékén marad, majd a pénzpiac és a nemzetközi szervezetek által támogatott gazdaságpolitika esetén a II. félévben 260 forint/euróra erősödhet.

A kedvező egyensúlyi pálya lehetőséget ad az eurócsatlakozás előkészületeinek megkezdésére. Ennek keretében 2010 februárjában a GKI javaslata szerint célszerű parlamenti vitát folytatni Magyarország szándékairól, s ennek nyomán kérni belépésünket az ERM-II. árfolyamrendszerbe, az euró előszobájába. A GKI szerint ez egyértelműen tükrözné szándékainkat és egyfajta gazdaságpolitikai horgonyként szolgálna.

A GKI prognózisa 2010-re

2007.

2008.

2009.

Előrejelzés 2010-re

(tény)

(becslés)

szeptemberi

decemberi

GDP termelés

101,0

100,6

93,5

100

100

- Mezőgazdaság (1)

78,7

150,6

83

100

100

- Ipar (2)

106,0

99,9

85

102

102

- Építőipar (3)

93,3

94,8

98

104

104

- Kereskedelem (4)

104,0

97,4

91

100

100

- Szállítás és távközlés (5)

105,1

100,3

95

100

100

- Pénzügyi szolgáltatás (6)

101,1

97,7

100

97

100

- Közigazgatás, oktatás, egészségügy (7)

96,1

100,5

100

100

100

- Egyéb szolgáltatás (8)

103,4

96,0

100

100

100

Magnövekedés (2) + (3) + (4) + (5) + (6)

103,2

98,5

92,5

100

100-101

GDP belföldi felhasználás

99,0

99,9

89

101

101

- Egyéni fogyasztás

98,4

99,9

93,3

100

99

- Állóeszköz-felhalmozás (beruházás)

101,6

97,4

94

106

105

Külkereskedelmi áruforgalom

- Export

116,2

104,6

85

104

104

- Import

113,3

104,0

79

105

105,5

Fogyasztói árindex (előző év = 100)

108,0

106,1

104,1

104

103,5

Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege

- milliárd euró

-5,4

-6,6

0,5

-0,5

0

- a GDP százalékában

-5,3

-6,2

0,5

-0,5

0

Munkanélküliségi ráta (éves átlag)

7,4

8,0

10,5

9,8

11

Államháztartás deficitje a GDP százalékában (ESA)

4,9

3,8

3,9

3,8

3,8 (5*)

*Egyszeri konszolidációs kiadások elszámolása esetén
Forrás: KSH, GKI


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!