Tetszett a cikk?

A fogyasztói árak idén januárban a várakozásokat jóval meghaladó ütemben nőttek, a tavaly januárihoz képest 6,4 százalékkal, az egy hónappal korábbihoz képest pedig 1,4 százalékkal - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Londoni elemzők átlagosan 5,70 százalékos inflációt vártak. A Napi Gazdaság által közölt várakozások 5,8 százalékos inflációról szóltak. A maginfláció az idén januárban 0,3 százalék, 12 havi összehasonlításban 5,1 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi árindex 5,3 százalék, a havi 1,5 százalék volt. Tavaly januárban a havi áremelkedés 0,6 százalék, az éves 3,1 százalék volt, a 2009. évi infláció pedig 4,2 százalékot ért el.

Mináry Borbála, a KSH munkatársa elmondta: elsősorban a jövedéki adó emelése okozta a havi drágulás gyorsulását. Kiemelte az üzemanyag, a szeszes ital, dohányáruk árának emelkedését. Szerinte az élelmiszerek 2,2 százalékos havi drágulása azonban nem okozott meglepetést. Az elmúlt évek azonos időszakában hasonló pályát követtek az élelmiszerek árai. Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 2,2 százalékkal növekedtek. Nőtt 13,7 százalékkal az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára, 10,9 százalékkal az étolajé, valamint 3,3 százalékkal drágult a szalámi, szárazkolbász, sonka. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai decemberhez képest 0,8 százalékkal drágultak. Csökkent viszont 2,4 százalékkal a sertéshús és 2,2 százalékkal a párizsi, kolbász ára.

Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk és 2,5 százalékkal az egyéb cikkek árai. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 6,5 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 1,7 százalékkal drágult a háztartási energia, ezen belül a vezetékes gáz ára 2,3 százalékkal nőtt. 

A KSH közlése szerint a szolgáltatások körében átlag alatti, 0,7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, ezen belül a postai szolgáltatások ára 6,5, a szemétszállítás díjtételei 3,4, a helyi tömegközlekedésé 1,7 százalékkal növekedtek. A tartós fogyasztási cikkek körében bekövetkezett 0,4 százalékos áremelkedés szintén átlag alatti volt. Januárban a ruházkodási cikkekért átlagosan 3,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint decemberben.

Tavaly januárhoz képest az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 12,9 százalékkal drágult a kávé, 9,9 százalékkal a tojás, 9,6 százalékkal a csokoládé, kakaó, 6,9 százalékkal a párizsi, kolbász, valamint 6,7 százalékkal a házon kívüli étkezés. Csökkent tavaly januárhoz képest 14,2 százalékkal az étolaj, 6,4 százalékkal a liszt és 5,7 százalékkal a tej ára. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 13,7 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 31,7 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 8,5 százalékkal drágult. Szintén átlag felett, 11,6 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk.

A szolgáltatások átlag alatti 5,6 százalékos árnövekedésén belül a szemétszállítás 13,7, a helyközi tömegközlekedés 7,1 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 4 százalékkal emelkedtek a háztartási energia árai, ezen belül az elektromos energia ára 15,9 százalékkal nőtt, a távfűtésé 17,1 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 3,9 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 1,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly januárban.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Megoszlanak a londoni előrejelzések a magyar inflációról

Vegyes előrejelzéseket adtak a januári magyarországi inflációra londoni felzárkózó piaci elemzők, abban azonban teljes az egyetértés a Cityben, hogy az év közepétől meredeken lassul a drágulási ütem. A szintén pénteken nyilvánosságra kerülő tavalyi negyedik negyedévi GDP-adatoktól a recesszió enyhülését várják az elemzők.

hvg.hu Gazdaság

A monetáris tanács szerint elérhető közelségbe került az inflációs cél

Az inflációs cél 2009-ben ugyan nem teljesült, de a monetáris tanács szerint a 2009-es inflációs folyamatok markáns változást hoztak a korábbi időszakhoz képest: megtört az előző évekre jellemző „inflációs tehetetlenség”, elérhető közelségbe került az inflációs cél – áll a testület hétfői kamatdöntését követően kiadott közleményben.

MTI Gazdaság

Ecostat: lassul az infláció, csökken a kiskereskedelem visszaesése

Tavaszra mérséklődhet a kiskereskedelmi forgalom visszaesésének üteme, valamint megáll a csökkenés az ipar termelésében és értékesítésben egyaránt, az infláció lassul, a jegybanki alapkamat pedig 5,50 százalékra csökken – jelzi előre az Ecostat gazdaságkutató Mikroszkóp című kiadványában.