Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az Egyesült Államok értékpapír felügyelete a SEC (Securities and Exchange Commission) csalással vádolta meg a Goldman Sachs & Co. bankot a "nem elsőrendű" (subprime) jelzáloghitel levelekre alapozott származékos befektetési eszközökkel kapcsolatban, a befektetők elől fontos információk elhallgatása és a tényleges helyzet hamis beállítása miatt.
A Goldman Sachs (GS) részvénye több mint 10 százalékkal gyengült a bejelentést követően. Magyar idő szerint péntek délután hatkor a Bloomberg szerint már 16 százalékkal zuhant a világ egyik legfontosabb pénzügyi papírja a börzén. Az S&P 500-as index bankrészvényeit összesítő index 3,6 százalékot veszített az értékéből a hír hatására.
A csalás vádja megrázta a piacokat: Az arany ára két százalékkal 1140 dollár alá, egy heti mélypontra, az WTI olaj ára 3,2 százalékkal 83 dollár alá, a Brent olaj ára 2,5 százalékkal 86 dollár alá esett, az euró pedig 1,50 alá, egészen 1,3481 dollárig gyengült. Csökkentek a tőzsdeindexek is, a DJIA-30 index egy százalékkal 11 100 pont alá, az S&P 500 index 1,6 százalékkal, az 1200 pontos határ alá esett.
A világ egyik legbefolyásosabb bankja
A Goldman Sachs a világ egyik legbefolyásosabb bankja. A Világbank jelenlegi elnöke, Robert Zoellick is itt dolgozott például korábban. A Goldman vezetői közül számos washingtoni pénzügypolitikus került ki az elmúlt évek, évtizedek során. Fordítva is igaz: a politikából távozó személyiségek gyakran helyezkedtek el utóbb ennél a banknál.
A Bush-kormányzat alatt különösen erős volt a GS befolyása - ekkor Henry Paulson volt a pénzügyminiszter, aki korábban a Goldmannál dolgozott. A bank a demokraták körében is "népszerű", hiszen Bill Clinton idején is egy egykori GS-alkalmazott, Robert Rubin töltötte be egy ideig a pénzügyminiszteri posztot. Az Obama-adminisztráció hivatalba lépése után sem csökkent jelentősebben a cég súlya, éppen ezért lephette meg a piacokat a mostani vád, amely szerint a SEC fellépett a GS ellen.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
Békés Márton némileg árnyalta Orbán Viktorék narratíváját a Tisza elnökéről.