Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Ez több, mint amennyije például a Gazpromnak, az Exxon Mobilnak, vagy a BP-nek van – írja a lap, közölve azt is, hogy a „Szurgutnak” egyáltalán nincs adóssága.
Az éves beszámoló úgynevezett likvid pontjaiban 2009 végén a hosszú távú pénzügyi befektetésekkel együtt 21,7 milliárd dollár szerepelt. Ebből le kell vonni a leányvállalatok részvényeinek értékét, valamint a befektetésekre költött 2,2 milliárd dollárt – amelynek javát a Mol-pakettre költötték –, s így 19,2 milliárd dollár marad, amelyből 17,3 milliárd dollárnyi bankszámlákon pihen. A többiből hiteleztek, és 70 millió dollár értékben vannak a konszernnek kötvényei és váltói.
A cég nyeresége tavaly az előző évihez képest mintegy 30 milliárd rubellel csökkent. A Vedomosztyi szerint, annak ellenére, hogy a Mol-ügyletre közel 2 milliárd dollárt költött a cég, a tartalékai alig 1,6 milliárd rubellel estek vissza. Adósságai a Surgutneftegaznak nincsenek, mert soha nem vesz fel sem hitelt, sem kölcsönt.
Vlagyimir Bogdanov a Vedomosztyi szerint nem egyszer mondta, hogy a konszern minden pénze „dolgozik”, és már egy évvel ezelőtt úgy vélte, hogy a gazdasági válság újra megerősítette e politika helyes voltát. A befektetők és szakértők azonban gyakran bírálják a vállalatot túlzott takarékossága miatt. A lap egy szakértőt idézve azt írta, hogy a Szurgutnyeftyegaz napi kitermelése három év alatt mintegy 10 százalékkal csökkent, s hogy a piac a termelési struktúra korszerűsítését, ezen belül új olajfinomítók vásárlását, vagy legalább a meglévő régi felújításának befejezését várja.
A konszern a részvényeseivel szemben sem nagyvonalú: a 2009 év után fizetendő osztalékra mintegy 24,2 milliárd rubelt – a nyereség 21 százalékát – szánja az előző évi 24 százalék után.
Egy szakértőt idézve a Vedomosztyi azt írta, a befektetőknek nem érdemes ilyen politika mellett a konszernbe pénzt fektetniük, hiszen a beruházókat nem izgatja, mennyi megtakarítása van a cégnek, hanem az érdekli, hogy növekedjen az osztalék és a részvények árfolyama, ami viszont nem jellemző a Szurgutnyeftyegaz politikájára.
A Vedomosztyi természetesen megkereste a Szurgutnyeftyegaz szóvivőjét is, aki azonban a konszern közismerten zárkózott PR-politikájának megfelelően nem kívánt nyilatkozni.
