Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport elemzése kiemeli, hogy mind Magyarország, mind Görögország fenntarthatatlan közfinanszírozási helyzetbe került, és egyaránt gyenge makrogazdasági alapmutatókkal küszködött, amikor elborította őket a válság.
Magyarország azonban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségével "nagyon fájdalmas" reformfolyamatba kezdett 2008-ban, amikor forintleértékelődési, sőt törlesztési válsággal került szembe. Görögország ugyanakkor éveken át nagyon csekély mértékű gazdaságpolitikai intézkedéseket tett - mindemellett az adatszolgáltatás korrektségével kapcsolatban is voltak "ügyei" –, mégis nagyon kedvező feltételekkel fért hozzá nemzetközi tőkepiaci finanszírozáshoz, ami meghosszabbította a "reformelkerülés" időszakát – áll az Eurasia csütörtöki londoni elemzésében.
Korábban más nagy londoni házak is a Magyarország által végrehajtott kiigazítást ajánlották Görögország figyelmébe. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlege nemrég kiadott elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára. Magyarország ugyanis "valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját" hajtotta végre – ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során –, és "nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne – állt a ház elemzésében.
Az Eurasia csütörtöki értékelése szerint a helyi feldolgozóiparok versenyképessége, a kedvezőbb bérszint, a munkapiaci rugalmasság, a munkaerő képzettsége, a földrajzi elhelyezkedés és az adórendszer együtt vonzóbb célponttá teszi a kelet-európai EU-tagállamokat a működőtőke-beruházások számára, mint Görögországot és több más déli euróövezeti államot. Egyes euróövezeti iparvállalati vezetők egyenesen úgy vélik, hogy e kelet-európai országok inkább megérdemelnék a valutauniós tagságot, mint a jelenlegi déli tagállamok – áll az Eurasia Group csütörtöki londoni elemzésében.
Más nagy londoni házak szerint azonban a kelet-európai euróvárományosok csatlakozását éppen a görög válság nehezítheti. A Nomura International nevű globális befektetési társaság londoni elemző részlegének minapi feltörekvő térségi helyzetértékelése szerint az euróövezet bővítése a "versenyképes, agilis" kelet-európai országokkal növelné az euró hitelességét. Azok a problémák azonban, amelyeket Görögország és az euróövezetbe "cipőkanállal bepréselt" más országok okoztak, várhatóan arra késztetik a valutauniós jegybankot (EKB) és az EU-bizottságot, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb szigorral vizsgálják a jelentkezők költségvetési mérlegeit.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban minap kiadott éves térségi eurókonvergencia-értékelése szerint is kulcskérdés, hogy a görögországi válság miatt az EU hatóságai nem fogják-e szigorúbban értelmezni a maastrichti csatlakozási feltételeket. Észtország felvételi kérelmének közelgő elbírálása ennek fontos próbája lesz; ha az észt csatlakozást nem engedélyezik – annak ellenére sem, hogy a balti köztársaság az összes belépési feltételt teljesíti –, az káros precedenst teremtene, és negatív jelzés lenne a közép-kelet-európai EU-térség egészének - állt a Fitch elemzésében.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege nemrég azt jósolta: a görög tapasztalatok nyomán az uniós pénzügyi hatóságok ezután már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek "a második tizedesjegyig" teljesítik az összes maastrichti feltételt. A GS elemzői is úgy vélik: a jövő évi észt eurócsatlakozásról nyáron esedékes döntés fontos jelzés lesz arra, hogy mi az euróövezeti jegybank és Brüsszel jelenlegi hozzáállása az euróövezeti bővítéshez.
