A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ a feltörekvő európai térségről pénteken kiadott negyedéves helyzetértékelésében úgy fogalmazott: "a magyar háztartások fizetik meg az árát annak", hogy az új kormány "megszakította a kapcsolatot" a valutaalappal.

A ház szerint ahogy növekszik a rossz hitelek aránya a forint gyengesége miatt, úgy nő a bankrendszerre nehezedő nyomás is. Jegybanki "vész-kamatemelések lehetségesek" ugyan, de valószínűségüket csökkenti, hogy az ilyen lépések "viszonylag sikertelenek voltak a múltban".

A Capital Economics londoni elemzői szerint a magas külső finanszírozási igény jó eséllyel végül rákényszeríti a magyar kormányt arra, hogy ismét kapcsolatba lépjen az IMF-fel, valamikor a jövő év vége felé, különösen abban az esetben, ha − amint azt a cég várja − az euróövezeti gazdaság lassul, és az eurózónás bankok is újabb nyomás alá kerülnek.

Egy másik nagy londoni gazdaságkutató cég, az Economist Intelligence Unit (EIU) − a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű elemző háza − októberre szóló, Londonban már pénteken hozzáférhetővé tett globális előrejelzésében ugyanerről azt írta: jóllehet a magyar kormány valószínűleg fenntartja a visszafogott költségvetési politikát, az IMF-segítség visszautasítása nyomán azonban a magyar gazdaság ki van téve a piac hangulati hullámzásainak, az a kormányzati remény pedig, hogy majd az EU-val előnyösebb támogatási megállapodásra lehet jutni, nem tűnik túlságosan megalapozottnak.

Az EU-val köthető külön egyezség lehetőségét más nagy citybeli cégek sem valószínűsítik. A JP Morgan bankcsoport londoni feltörekvő piaci elemzőinek legutóbbi térségi helyzetértékelése szerint az EU valószínűleg ragaszkodni fog ahhoz, hogy Magyarország folytassa az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal. A JP Morgan szerint ugyanis az IMF felügyeleti infrastruktúrája szükséges a Fidesz gazdaságpolitikájának hitelessé tételéhez.

Ugyanerre a következtetésre jutottak legutóbbi felzárkózó piaci prognózisukban a BNP Paribas bankcsoport befektetési elemzői. A ház szerint ha Magyarország külső segítségre szorul − például abban az esetben, ha a kötvényhozamok túlságosan megemelkednek és a forint túlzott mértékben gyengül −, a Nemzetközi Valutaalapot "nem lehetne megkerülni, mivel az EU nem folyósítana pénzt az IMF bevonása nélkül". 

A Capital Economics a pénteken kiadott új térségi prognózisban a magyar növekedési kilátásokról azt írta: mivel a háztartási devizahitelek forintértéke megugrott, és a gazdasági növekedés üteme valószínűleg nem lesz elégséges a foglalkoztatás érdemi növeléséhez, a fogyasztók várhatóan továbbra is "hatalmas nyomás alatt maradnak" a következő két évben.

A magyar gazdaság növekedésének hajtóereje így az export, amiben a gyengébb forint segíthet, ám mivel a globális kereslet gyenge, a Capital Economics elemzői szerint az eddigi exportlendület jövőre valószínűsíthetően lanyhul. Mindezt egybevetve a ház szakértői nem zárják ki a kettős mélypontú recesszió kialakulását a magyar gazdaságban.

A londoni elemzők az elmúlt egy hétben több olyan helyzetértékelést tett közzé, amelyek szerint szükségessé válhat az újabb egyezség az IMF-fel. A UBS bankcsoport londoni szakelemzőinek minapi befektetői tájékoztatóján például elhangzott, hogy − a korábbi évek 4-6 milliárd eurós átlagával szemben − 2011-2012-ben évente átlagosan több mint 8 milliárd eurónak megfelelő hazai és devizaadósság jár le, beleértve az IMF-nek és az EU-nak visszafizetendő juttatásokat.

Ebben a helyzetben ahhoz, hogy Magyarország elboldoguljon az IMF nélkül, a globális refinanszírozási környezetnek "nagyon-nagyon” támogatónak kell maradnia.  Ha ez nem így lesz, a hitelminősítők jelentős nyomás alá helyezhetik Magyarországot, potenciális adósosztályzati visszaminősítések formájában. A UBS londoni elemzői szerint ebben a környezetben értelmes dolog lenne, ha a magyar kormány visszaülne a tárgyalóasztalhoz az IMF-fel és az EU-val, és megpróbálna tető alá hozni egy elővigyázatossági megállapodást.