Bátonyterenyei erőmű: pecsétet ütöttek a környezetvédelmi engedélyre

Jogerős építési és környezethasználati engedéllyel rendelkezik a Bátonyterenyére tervezett biomassza erőmű, a kivitelezés megkezdéséhez még a Magyar Energia Hivatal engedélye szükséges – mondta az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés igazgatója.

  • MTI MTI
Bátonyterenyei erőmű: pecsétet ütöttek a környezetvédelmi engedélyre

Riba Róbert közölte: a beruházáshoz a Magyar Energia Hivatal engedélyét kell még megszerezni, ami az áramátvételre vonatkozó konkrét szerződést tartalmazza. Az előzetes csatlakozási szerződés már létezik, a végső döntést várhatóan akkor hozza meg a hivatal, amikor teljesen biztosítottnak látszik az alapanyag beszállítása.

Az erőmű talaj-, zaj- és hulladékszennyezésének mértéke megfelel a jelenlegi szabályozásoknak – mondta Riba Róbert, hozzátéve: a környezethasználati engedély kiadását lakossági fórum is megelőzte Bátonyterenyén. A Nógrád megyei város ipari parkjában Szatmári Ferenc építené meg a 49,9 megawatt teljesítményű erőművet és a hozzá kapcsolódó üzemeket; az 50 milliárd forintos beruházás 40 százalékos arányban német többségű magántőkéből, 60 százalékban banki hitelből valósulna meg.

A befektető korábban azt mondta: a megújuló energiát előállító erőműhöz tüzelőként faforgácsot, napraforgóhéjat és repcét használnak majd, a beszállításra Bátonyterenye 100 kilométeres körzetében kötnek majd szerződést beszállítókkal. A Nógrád megye éves áramszükségletének megfelelő mennyiségű megtermelt áram mellett a sajtolt olajat is értékesítik.

Riba Róbert kedden elmondta: 40 ezer négyzetméteres területen 12 ezer négyzetmétert épít be a beruházó, a főépületben kap helyet négy siló, a kazánház, a gépház és az irodák. A 20-25 éves élettartamra tervezett biomassza erőmű 100-120 ember foglalkoztatásával számol, ez a létszám több száz fős lesz a beszállítókkal együtt. Közölte azt is: az erőmű működéséhez évi 200 ezer tonna biomassza kell.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?