Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A miniszterelnök hétfőre ígérte a részleteket, s akkor talán kiderül, hogy van-e kompenzáció (nagyon azért nem érdemes reménykedni) az intézkedések túloldalán. Ha a számokat vesszük szemügyre, akkor ez a söprés több értelmet kap. Tulajdonképpen már hosszú hónapokkal ezelőtt, még a parlamenti választásokat megelőzően megfogant. Orbán és gazdasági szakértői már akkor jelezték, hogy nem akarják betartani a 3,8 százalékos hiánycélt, ennél sokkal nagyobb mozgástérre van szükségük a gazdaságélénkítési programjuk lefuttatásához. A mértéket illetően voltak találgatások, szakértői elemezések, kívánságbejelentések, de a végeredmény mindig 5-7 százalék körül mozgott. Később aztán kiderült, hogy hiába volt a szakítás az ellenkező IMF-fel, a merev uniós álláspont miatt nem lehet eltérni a 3,8 százaléktól.
De mennyi pénzről is beszélünk valójában? Az idei évre vonatkozó költségvetési törvény 12 662,680 milliárd forint bevétellel és 13 533,026 milliárd forint kiadással számol, ami 870 346,2 millió forint hiányt eredményez, ez pedig a GDP 3,8 százalékának felel meg. Ha ezt a határt az unió nem engedi túllépni, akkor máshonnan kell pénzt szerezni, gondolhatták a kormányban. Méghozzá annyit, hogy a terveket ugyanúgy meg lehessen valósítani, mint ha 7 százalék környékére szaladhatna el a deficit. Nemzetgazdasági szinten ez egykutya, hiszen a végén a cechet úgy is az adófizetők állják, legfeljebb a teherviselés súlypontjai tolódnak el, s az még jó is lehet.
Először is szedjünk be a pénzintézetektől 200 milliárd bankadót, ami a GDP 0,87 százaléka. Aztán ne fizessünk 14 hónapig a magánnyugdíjpénztáraknak, ami 420 milliárd forint, de egy évre számolva is 360 milliárd, ami a GDP 1,57 százaléka, tegyük hozzá a többi ágazatot érintő 161 milliárdnyi extraadót, ami a GDP 0,7 százaléka, s máris azt kaptuk, hogy a kezünkben van a szükséges summa. GDP arányosan 3,14 százalék. Ez az orbáni matematika π-értéke, amellyel a kör négyszögesíthető, hiszen ott tartunk, mintha a hiány nem 3,8, hanem 6,94 százalékon állna, no természetesen az elkölthető pénz mennyiségét tekintve. És akkor könnyen megvalósítható, hogy ne legyenek (jól látható) megszorítások és legyen egyben például nagyarányú adócsökkentés.
Hogy eközben az intézkedések kárvallottjai tiltakoznak, s mindenféle védekező lépést helyeznek kilátásba, az egyáltalán nem számít, ez itt ugyanis (bár az ígéretek szerint csak átmeneti ideig) a matematikai törvények világa.
