Reménytelen küzdelem a bürokrácia szorításában?

 Az európai átlaghoz mérten kimagaslók a hazai vállalkozások adminisztratív terhei –figyelmeztetett
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára, egy a Menedzser Praxis Kft. által szervezett október 25-i kerekasztal-beszélgetésen A 2009-es adatok szerint a magyar cégek évente 2800 milliárd forintot fizetnek be a különféle hatóságoknak, ami megfelel a GDP 10,4 százalékának, szemben az EU-25-ök 3,5 százalékos átlagával. Ebből 800 milliárd a cégvezetők szerint felesleges adminisztrációs költség. A kormány a következő négy évben igyekszik megszabadítani a vállalatokat ettől a tehertől – jelentette ki az államtitkár. -

Az elektronikus közigazgatás terjedésével jelentős költségeket lehet majd megtakarítani, ám az államtitkár által vázolt célt ennek ellenére nem lehet elérni –vélekedett Sárközy Tamás professzor, a Gyurcsány-kormány által 2006-ban életre hívott Államreform Bizottság tagja. Szerinte a hazai kkv-k reménytelen küzdelmet folytatnak az adminisztrációval. Hasonló borúlátó hangot ütött meg a kerekasztal-beszélgetés során a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke is. A bürokrácia maga alá fogja temetni a hazai vállalkozásokat, ha a kormány nem lép azonnal, az utolsó órában vagyunk - fogalmazott Miklóssy Ferenc, aki a közbeszerzések rendszerének átalakításával kezdené a helyzet kezelését.

A pályázatíróknak annyi?

Amellett, hogy hátrányos helyzetbe hozzák a hazai vállalkozásokat, a közbeszerzések  óriási költségekkel is járnak, Miklóssy szerint. A 2009-ben kiírt közbeszerzési eljárások keretében 1600 milliárd forintot költött az állam, s ennek mindössze 39 százalékát nyerték el hazai cégek. A korrupció melegágyának számító rendszer sürgős átalakításra szorul, hogy legalább egyenlő feltételeket kínáljanak a magyar kkv-knak. .

A probléma az NGM államtitkára szerint abból adódik, hogy mindeddig a magyar vállalkozót próbálták idomítani a pályázati rendszerhez, ahelyett hogy a hazai versenyszféra sajátosságaihoz igazították volna a pályázati rendszert. Cséfalvay Zoltán szerint az uniós pályázatok nagy nyertesei egyértelműen a profi pályázatíró cégek voltak, ám a rendszer egyszerűsítésével munka nélkül maradnak. Kevesebb, mindössze 100-150 kiírás, egyszerűbb pályázás, gyorsabb kifizetések – ez a kormány receptje, amely az államtitkár szerint egyszerűbb eljárási rendszerhez vezet, és kevesebb korrupciót eredményez majd.

Ami nincs, annak nincs adminisztrációja

Részben már elkészült egy, a vállalkozások adminisztratív terheit mintegy 80 milliárd forinttal csökkentő csomag –  közölte Cséfalvay. Gyors eredményt vár a felesleges intézmények, adók megszüntetésétől, mondván, ami nincs, annak nincs adminisztrációja. Ugyanakkor elismerte: a felesleges előírások megszüntetése  hosszú, nehézkes folyamat lesz, ráadásul az intézmények ellenállása miatt az eredeti elképzelések minden bizonnyal helyenként fel is puhulnak majd. Az Orbán-kormány által működése megkezdése óta megszüntetett 10 adónemmel már most jelentősen enyhültek a vállalkozások terhei – emlékeztetett az államtitkár, aki egyúttal elismerte, hogy a jelenlegi 48 adónem még nehezen férne el egy söralátéten.

Kötelező kamarai tagság?  

A kamaráknak először ki kell érdemelniük a vállalkozók bizalmát, a kormány maximum mérlegelni fogja a kamarák kérését, miszerint írják elő a vállalatoknak a kötelező kamarai tagságot – hárította el udvariasan Cséfalvay Zoltán Miklóssy Ferenc ilyen irányú felvetését. Miklóssy azzal érvelt, hogy a tagság révén jelentős adminisztratív költségek takaríthatók meg. A hvg.hu kérdésére elmondta, növelné a magyar vállalkozások versenyképességét egy minden szereplőt felölelő önszabályozó testület. A hazai kkv-k még a környező országokban működő cégekhez képest is lemaradásban vannak a rendelkezésre álló technológia kiaknázása, a vállalati kultúra és érdekképviselet terén. A történelmi tapasztalat és a nyugati példák is azt mutatják, hogy egy megfelelő jogosultságokkal bíró kamarai rendszerrel felgyorsítható a versenyhátrány ledolgozása. A kamarák szavatolják az etikus működést és a szakmaiságot, ezeket a feladatokat pedig az állami hatóságoknál olcsóbban tudják ellátni.