A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege által ügyfeleknek kedden összeállított áttekintés felidézi, hogy a kormány feltételezése szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe, és magával hozza felhalmozódott megtakarításait. Ha ez megvalósul, azzal a hazai össztermék (GDP) 9 százalékának megfelelő vagyon kerülne át állami kezelésbe. A vagyon jelentős részének adósságcsökkentésre történő felhasználásával a JP Morgan számításai szerint a GDP-arányos államadósság ráta a jelenlegi 82 százalékról 77 százalékra csökkenhetne. 

A ház elemzői szerint a nem forinteszközökben, valamint részvényekben fekvő vagyon átváltásával még tovább csökkenhet az adósság, és ez felhajtóerőt adhat a forintnak is. 

A JP Morgan szakértői szerint ugyanakkor a kedvező rövid távú kilátások ellenére megnövekedtek a hosszabb távú finanszírozási kockázatok. Ugyanis ha a kormány nem hajt végre jelentős kiadáscsökkentéseket a következő években, az egységes jövedelemadó bevezetése, valamint a válságadók kifutása okozta bevételkiesés 2013-tól a GDP-érték 2-3 százalékával növelheti az államháztartási hiányt, éppen akkor, amikor tetőzik az adósságtörlesztési teher - áll az elemzésben. Ugyanerre a problémára több más nagy londoni befektetési bankcsoport felzárkózó piaci szakértői is felhívták már a figyelmet a költségvetési tervezet hétvégi közzététele után adott kommentárjaikban.

A Morgan Stanley londoni befektetési elemzői a tervezetről összeállított átfogó értékelésükben közölték: számításaik szerint amint a válságadók kifutnak, súlyos, évente hozzávetőleg 700 milliárd forintnyi - az éves GDP 2,5 százalékának megfelelő - bevételkiesés jelenik meg. Ez a "strukturális rés" a cég szerint teljes egészében 2013-tól jelenik meg, és a Morgan Stanley szakértői, akik éppen a 2011-es költségvetési tervezet ismertetése előtt folytattak tájékozódó megbeszéléseket Budapesten, elemzésükben közölték, hogy "semmilyen egyértelmű felvilágosítást" nem kaptak az e rés betömését célzó intézkedésekről.

Ugyanerről a problémáról a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési elemzői a költségvetési tervezet közzététele utáni értékelésükben azt írták: a magyar kormány "továbbra is adós maradt stratégiája kulcsfontosságú részleteinek ismertetésével", és a következő hat hónap döntő jelentőségű lesz abból a szempontból, hogy 2012-2013-ban - amikor az EU- és az IMF-hitelek törlesztései megugranak - elkerülhetők lesznek-e "a komoly finanszírozási problémák". 

A tervezetről kiadott elemzésükben a Royal Bank of Scotland bankcsoport londoni szakértői is kiemelték, hogy 2014-ig az államadósságból komoly tételek járnak le, miközben az átmeneti adóztatással elért finanszírozási segítség 2012-ben véget ér. A londoni adósságtörlesztés-kockázati biztosítási piac szereplői - az árazásokból megítélhetően - mindazonáltal nem látnak megnövekedett rizikót a magyar államadóság-törlesztésben.

A CMA DataVision, az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató cég kimutatása szerint a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása napközben  281-282 bázispont környékén mozgott a keddi londoni kereskedésben a gyakorlatilag azonos szintű előző esti zárás után. A magyar CDS-díjszabások - időnkénti jelentősebb ingadozásokkal - hosszabb időtávot tekintve folyamatosan javulnak. Október elején 320, szeptember végén 340, szeptember elején még 370 bázisponthoz közeli magyar CDS-árfolyamokat mértek a londoni piacon.

A keddre kialakult árazás azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők jelenleg 280 ezer eurónál valamivel magasabb éves díjat kérnek minden 10 millió euró magyar államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre. A magyar CDS-kontraktusok így most hozzávetőleg 40 ezer euróval olcsóbbak, mint egy hónapja, és 90 ezer euróval olcsóbbak, mint két hónapja. Magyarország törlesztéskockázati biztosítási tranzakcióinak árazása sokkal jobb néhány súlyos adósság- és költségvetési gondokkal küszködő euróövezeti országénál. 

A CMA keddi adatai szerint például Írország CDS-díjszabásai a keddi londoni kereskedésben 510 bázispont fölé emelkedtek a 498 bázispontos előző záróról, Portugália CDS-árazása pedig 400 bázispont felett járt a 393,5 bázispontos zárás után, az adósság- és költségvetési aggodalmak kiújulása nyomán.