szerző:
Pápai Csaba

Az MNB monetáris tanácsának hétfői döntése alapján december 21-től 25 bázisponttal 5,75 százalékra nő a jegybanki alapkamat. A monetáris testület lépésével félreérthetetlenül jelezte: a magyar gazdaság jövőjéről alkotott képe gyökeresen eltér a kormányétól.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (MT) legutóbb novemberi kamatdöntő ülésén módosította az irányadó rátát. Az áprilistól novemberig változatlan (5,25 százalékos) alapkamatot akkor - a többségében tartásra valószínűsítő prognózisokra rácáfolva - 25 bázisponttal növelte a jegybanki testület. A Bloombergnek és a Reutersnek nyilatkozó elemzők többsége most is kivárásra számított, az MNB viszont - újabb meglepetést okozva - ismét kamatot emelt.

Felemás üzenet, egyértelmű visszhang

A novemberben megindított kamatemelési ciklus szakértői várakozásokra rácáfoló gyorsítása csak még hangsúlyosabbá teszi a kormány és a MNB közti véleménykülönbségeket. Míg a kormányzat gazdaságpolitikai megfontolásból a növekedést ösztönző alacsony rátát - és magasabb inflációs célt - követel, a Simor András vezette monetáris testület a kockázatok növekedésére hivatkozva kamatemelésbe kezdett, hétfői ülésén pedig csak gyorsította a folyamatot. A Capital Economics Bloombergnek nyilatkozó elemzője szerint már az előző kamatemelést megalapozó érvelés is elsősorban a kormányzat "nem szokványos" gazdaságpolitikájával szemben megfogalmazott kritika megnyilvánulása, mintsem a körülmények hirtelen markáns változására adott reakció volt, s most sincs ez másként.

Megizzasztották a kormányzati kritikák?
©

Az MNB és a kormány közötti viszony elmérgesegése már Brüsszelben is szemet szúrt. Az Európai Központi Bank elnöke nemrég jelezte: az elmúlt időszak (a jegybankelnök fizetését csökkentő, illetve a MT tagok jelölési jogkörét kormányzati hatáskörbe utaló) rendelkezései alapján úgy fest, mintha a kormány nyomást akarna gyakorolni a jegybankra, s korlátozni kívánná annak függetlenségét, márpedig ez ellenkezik az európai normával.

Simor András az elmúlt hónapokban többször felhívta a figyelmet arra, hogy az inflációs kockázatok szükségessé teszik a kamatemelési ciklus megindítását. Az MNB elnöke arra is figyelmeztetett, hogy a ráta novemberi 25 bázispontos növelése önmagában kevés lesz a fogyasztói pénzromlás mértékének (CPI) jegybank által kijelölt tartmányba történő visszaszorításához (a CPI novemberben 4,2 százalék volt). Az MT szerint sem jövőre, sem 2012-ben nem garantált az inflációs cél teljesülése. A pénzromlás mértéke a következő időszakban érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt, ezért szükség volt egy enyhe, de nem feltételenül sok lépésből álló szigorításba fogni.

A monetáris tanács úgy látja, hogy bár a feltörekvő piacokkal szembeni bizalom az elmúlt időszakban nőtt, a külföldi befektetők a szomszédokhoz képest még mindig túl rizikósnak tartják Magyarországot, s ezt a véleményüket csak megerősítették a hitelminősítők azzal, hogy a magyar állampapírpiaci kockázatok mélyülésére hívták fel a figyelmet.

A piacok rosszul reagáltak

Az elmúlt héten az euróval szemben meggyőzően korrigáló, a térségben legjobban teljesítő forint megítélése az MNB-döntését követően romlott. A közös deviza árfolyama 275-ről 277 forintra emelkedett. Az euróhoz hétfő estére a pénteki szintekhez képest 1,3 százalékkal drágábban lehetett hozzájutni, a dollár 1,6 százalékkal került többe, 210,80 forint környékén forgott. A svájci frank árfolyama is emelkedett, koraestére meghaladta a 218,50 forintot.

A tőzsdén is rosszul fogadták a kamatemelésről szóló híreket - a délelőtt a pozitív tartományban ingázó BUX délutánra mínuszba fordult, s végül mindössze 0,1 százalékos pluszban zárt.

Ezek alapján nem meglepő tehát, hogy a monetáris tanács a tárgyalt, tartásra és emelésre vonatkozó javaslatok közül szinte egyhangúlag a 25 bázispontos rátanövelés mellett döntött hétfői ülésén. A kamatemelésre adott negatív piaci reakciót látva azonban elvárható lenne, hogy a szigorítás folytatódjon, hiszen a forint gyengült, a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexének értéke pedig csökkent a döntés nyilvánossá tételét követően. (Pedig a magasabb kamatszint - és az ezzel járó alacsonyabb kockázatok - kifejezetten kedveznének a carry trade-ben utazóknak is, így a forint erősödését kellene táplálnia.)

Monetáris dacpolitika

Az MNB döntésére az elemzők is megosztottan reagáltak. Egyesek szerint nem volt indokolt az újabb emelés. A Raiffesien szakértője által zavarba ejtőnek tartott lépés azt vetíti előre, hogy a monetáris testület akár a márciusi személyi változásokig megtorpanás nélkül folytathatja jelenlegi politikáját. Mások úgy vélik, nem erőfitogtatás, hanem épp ellenkezőleg, a novemberben a kormányzati kritikák özönében elsikkadó, a kamatemelési ciklus megindításáról szóló üzenet megerősítése áll a hétfői döntés mögött. Ez a CIB szakértője szerint épp annyira volt szükséges, mint amennyire előre látható.

Az MNB elnöke egy múlt pénteki konferencián arról beszélt, hogy az inflációs célokat szem elől tévesztő monetáris politika csak növelné az országgal szembeni bizalmatlanságot, növelve a finanszírozási költségeket és megakasztva a növekedést. Az inflációs cél - kormány által követelt - emelése már csak azért sem lehetséges, mert az euró-bevezetéséhez épp mérsékelni kellene azt (Orbán Viktor londoni látogatása során jelezte: az euróövezeti csatlakozás jelenleg nem kiemelt fontosságú cél Magyarország számára. Erről bővebben itt olvashat.)

A minimálbér növelése, az szja csökkentése, valamint az élelmiszer- és energiaárak folytatódó emelkedése mind magasabb inflációs kockázatokkal jár. A válsághelyzet enyhülésével egyúttal nő az esélye annak is, hogy az elmaradt áremelkedéseket pótlják, tovább fokozva a pénzromlás ütemét - érvelt a jegybank a kamatemelés folytatása mellett.

Függetlenül attól, hogy ez végül bekövetkezik-e, az mindenesetre valószínű, hogy a monetáris politika márciustól változni fog. Az MT négy tagjának mandátuma 2011-ben lejár, a Fidesz által delegált új, galamblelkű tagokkal szemben pedig alapvető elvárás lesz, hogy megakasszák a kamatemelési ciklust.

A pénzromlás lassítása ugyanis a hitelek drágulásával, s így a növekedési kilátások romlásával jár, hiszen tovább nehezíti a cégek forrás-elérését. A költségvetés bevételi oldalát is boríthatja az állampapírpiacon is érvényesülő rátaemelés hatása. A kormány ezért kitart elképzelése mellett, hogy az MNB az inflációs célt a jelenlegi 3 százalékról 4 százalékra módosítsa, megteremtve ezzel a növekedést segítő gazdasági környezet alapjait. Az MT viszont azzal érvel, hogy karakán fellépés hiánya másodlagos költségsokkot idézhet elő, az pedig jelenleginél is kritikusabb helyzetbe sodorná az alacsonyabb jövedelműeket.

A kamatdöntést követően gyengült a forint
©

Elgondolkodtató, hogy az elmúlt években rendre elvétett, s a forint árfolyamának stabilitását garantáló lépésekkel szemben háttérbe szoruló inflációs cél követése miért vált hirtelen kiemelt fontosságúvá az elmúlt hónapok monetáris politikájában. Simor András hiába hangsúlyozza a horgony fontosságát akkor, amikor az MT döntésével csak a fiskális és a monetáris politika közti nézetkülönbségeket és feszültségeket emeli ki. Meglehet, hosszú távon tényleg mérsékli a kockázatokat az MNB által novemberben megindított kamatemelési ciklus, rövid távon azonban csak arra hívja fel a külföldi befektetők figyelmét, hogy a kormányzat és a jegybank közötti nézetkülönbségek nemcsak a Fidesz, de az MNB részéről is ad hoc döntésekhez vezethetnek, amelyek egyáltalán nem mérséklik a magyar piac kockázatait. A külföldi befektető így nem tehet mást, mint továbbra is türelmesen kivár. Várja, hogy a kormány ismertesse februárra ígért terveit, s hogy az MT márciusi átalakítását követően a monetáris politika is idomuljon a kormányzati akarathoz. Eztán már csak remélheti, hogy a magyar gazdaság jó irányba halad.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Két településen senki sem akar polgármester lenni

Két településen senki sem akar polgármester lenni

200 millió kamera figyeli, milyen jegyeket írjanak be a nagy kínai osztálynaplóba

200 millió kamera figyeli, milyen jegyeket írjanak be a nagy kínai osztálynaplóba

Gulyás Gergely abban bízik, hogy legközelebb már nem is áll ki senki a fideszes jelölt ellen

Gulyás Gergely abban bízik, hogy legközelebb már nem is áll ki senki a fideszes jelölt ellen

Szoboszlai gólt szerzett első Bajnokok Ligája-meccsén

Szoboszlai gólt szerzett első Bajnokok Ligája-meccsén

Benkő nem tud róla, hogy le akarnák váltani

Benkő nem tud róla, hogy le akarnák váltani

Fenyegetésben a Fidesz több oktávot fed le, mint a néhai Zámbó Jimmy

Fenyegetésben a Fidesz több oktávot fed le, mint a néhai Zámbó Jimmy