Nem megy szembe a kormánnyal az Állami Számvevőszék

Többrétegű véleményt tett közzé az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetés tervezetéről. Miközben a hiányosságokat általában nem hallgatja el, az azokból levont következtetéseket, vagyis a kormányzatnak címzett javaslatokat feltűnően szűkre szabja, olykor még a részletek kibontása során megfogalmazott kifogások orvoslását sem várja el tőle. Azt például csupán egy lábjegyzet regisztrálja, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételével létrehozandó alapról – amely elnevezése szerint az államháztartás helyzetét hivatott kiegyensúlyozni – „a költségvetési törvényjavaslat nem tesz említést”, és hogy annak „törvényi szabályozása szükséges”, ám az összegző fejezet végére már megfeledkezik ennek szorgalmazásáról. 

 Ezzel szemben a Számvevőszék több olyan javaslatot tesz, amelyekkel nyitott kapukat dönget. Ilyen például, hogy a kormány tekintse át az önkormányzati feladatokat, azokat hozza összhangba a finanszírozásukkal, illetve hogy az illetékes miniszter határozza meg az egészségügyi ellátórendszer koncepcióját, alakítsa ki a finanszírozás „stabil, kiszámítható és objektív rendszerét”. A Számvevőszéknek a korábbi költségvetésekhez fűzött véleményeiben sem efféle puha általánosságok, sem a kormányzati törekvéseket nyíltan kiszolgáló javaslatok nem szerepeltek.

Csak erős nagyítóval olvasható ki a számvevők véleményéből, hogy a büdzsé tervezete a legutolsó órákban is lényegesen átalakult. „Az ellenőrzés lezárásaként felvett jegyzőkönyvhöz” képest a benyújtás időpontjára több előirányzat megváltozott – árulkodik a dokumentum. Megjelent például egy új, 78 milliárd forintos bevételi tétel, a társadalombiztosítási ellátásokhoz nyújtott költségvetési garancia és támogatás előirányzata pedig 361 milliárd forinttal csökkent – állapítják meg a számvevők, szerényen hozzáfűzve, hogy e változások indokoltságát nem tudták megállapítani. Holott nyilvánvaló, hogy a tb-nek nyújtott költségvetési garancia és támogatás helyébe a magán-nyugdíjpénztári befizetéseknek az állami nyugdíjrendszerbe való átszipkázása lép, amiből 78 milliárd a központi költségvetésbe is jut. Mindazonáltal a számvevőszéki vélemény megállapítja: a Nyugdíjbiztosítási Alap kiegyensúlyozottságára kockázatot jelent, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok visszalépnek-e az állami rendszerbe. Alkotmányossági aggályokat azonban nem látnak a számvevők.

Velük szemben jogi szempontból is tisztázandónak tartja a magán-nyugdíjpénztári portfólió átvételét a Költségvetési Tanács szintén hétfőn publikált véleménye, amely leszögezi, hogy az efféle „bevétel” nem tekinthető az állam folyó jövedelmének. Magyarán, folyó állami kiadásokra nem fordítható, márpedig a törvényjavaslat ezt a szándékot mutatja. A tranzakció elszámolása az államháztartásban az uniós szabályok szerint háromféleképpen történhet – veti fel a tanács. (Az első változatban a magán-nyugdíjpénztári tag készpénztámogatást nyújt az államnak, ami költségvetési bevétel, egyúttal az állam megvásárolja a tag portfólióját, amelyből a tárgyi eszközökre – például ingatlanokra – jutó rész kiadásként értelmezhető. A másik változat szerint a visszalépéssel a büdzsébe visszavitt járulékokat abban az évben kell elszámolni, amikor keletkeztek, vagyis a költségvetés bevételeit visszamenőlegesen kell megnövelni, amivel a korábbi hiányszámok fognak – utólag – mérséklődni. Egy harmadik, Brüsszelben ma is futó változat szerint az egyszeri nagy bevételt csak hosszabb időszakra szétterítve lehet elszámolni.) Ha bármelyik változat igaznak bizonyul, felborulhat a beterjesztett büdzsé szaldója.

Elspórolta a tervezet a középtávú kitekintést is, beleértve a következő három év költségvetési előirányzatait. Márpedig ez kötelező kellék – olyannyira, hogy hiányát még a Számvevőszék is szóvá teszi, és pótlandónak tartja. Nem úgy, mint a különadókról készítendő háttérszámításokat, amelyeket amúgy szintén hiányol: ezek híján sem a pénzintézeti, sem az ágazati különadók „tervezeteinek realizálhatóságáról” nem volt képes véleményt formálni. Középtávú növekedési prognózist néhány nappal később közzétett ugyan a Nemzetgazdasági Minisztérium, de ezt már sem a Számvevőszék, sem a Költségvetési Tanács nem vette figyelembe. Az utóbbi által felvázolt makrogazdasági pálya mindenesetre sokkal óvatosabb (lásd ábránkat). Míg Matolcsy György miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács múlt heti ülésén négyszázezer új adózó munkahely létrejöttével kalkulált 2015-ig, a tanács számításai szerint jövőre a magánszektorban foglalkoztatottak száma 18 ezerrel nőhet (miközben a költségvetési szférában elbocsátások várhatók), 2012–2014-ben pedig évente 25-30 ezerrel bővülhet. Ezt viszont nincs mivel összehasonlítani, mivel a kormányzat nem állt elő évekre lebontott foglalkoztatási prognózissal.