Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A csütörtöki meglepetésszerű, jelentős növekedést követően pénteken is magas összeget, 16,009 milliárd eurót igényeltek az európai bankok az Európai Központi Bank (EKB) egynapos sürgősségi hitelkeretéből.
Az EKB korábbi gyakorlatának megfelelően pénteken sem kívánt nyilatkozni a beérkezett hiteligények intézményi lebontásáról. "Vélhetően egy olyan bank, vagy bankok csoportja lehet, amely nem képes a piacról jó kamatfeltételek mellett likviditáshoz jutni" - vélekedett a Reuters brit hírügynökségnek egy kereskedő.
A hitelösszeg megugrása néhány nappal azután történt, hogy az európai bankok számlájára megérkeztek az EKB heti finanszírozási tenderének kifizetései. Ha egy bank lemaradt az eheti tenderről, akkor az egynapos sürgősségi hitelkeretet jövő keddig - a következő tender lezárásáig - hasonlóan magas szinten maradhat.
A sürgősségi hitelhez meglehetősen drágán, 0,75 százalékos felárral lehet hozzájutni, ami általában azt jelenti, hogy aki ilyen pénzt kér, annak nagyon nagy szüksége van rá.
Csütörtökön egyik napról a másikra rendkívüli módon megugrott az egynapos sürgősségi hitelek felvétele az EKB-nál. Az frankfurti intézmény adatai szerint csütörtökön 15 milliárd euró sürgősségi hitelt igényeltek bankok az európai pénzintézettől - a legtöbbet 2009 júniusa óta -, míg az előző napon mindössze 1,2 milliárdot.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.