Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A leggyengébb pontja a kormány devizahiteleseknek szánt programjának, hogy mivel három évig nem volt végrehajtás, felgyülemlett több mint százezer végrehajtás előtt álló ingatlan, a kilakoltatási moratórium feloldása után pedig hiába jelöl ki kvótát a parlament, mindenki tudja, hogy százezer plusz lakás kerül a piac kínálati oldalára, és összeroppanthatja az ingatlanárakat – mondta a Klubrádióban Surányi György.
A volt jegybankelnök felhívta a figyelmet, ennek az lesz a hatása, hogy akik kénytelenek feladni a lakásukat, még kevesebb pénzhez jutnak, mert a tartozásuk elviszi az egészet, vesztesek lesznek a bankok is, mert a fedezeti érték lecsökken. A még fizető hitelezők kapcsán pedig azt fogják mondani az auditorok vagy a PSZÁF a bankoknak, hogy nagyobb tartalékot kell képezniük a jól működő hitelek után is, mert sokkal kisebb az ingatlanok tényleges értéke a piacon, mint amivel eddig kalkuláltak.
Surányi György emellett arról is beszélt, hogy nincs olyan reális megoldás a devizahitelesek számára, melyben mindenki szárazon megúszhatná. Sok szereplőnek van felelőssége, többeknek kell osztozni a terheken - így a hiteleseknek, a bankoknak és az államnak is - vélekedett. Szerinte az a csomag, amit a parlament elfogadott, a tehermegosztás szempontjából egyoldalú, és a legfontosabb kérdésekre nem ad megoldást. Mindemellett szimpatizál azzal, hogy tenni akar valamit mind a kormány, mind a bankszövetség, de itt csak időnyerésről van szó, a betegség gyökerét nem kezeli a program.
Az MNB volt elnöke úgy látja, az egyik legsúlyosabb feszültségi pont amiatt van, hogy a hitelesek frankban tartoznak, viszont forintban keresnek. Szerinte, ha euróban lenne a tartozásuk az egyes családoknak, nem lenne ekkora a baj, mert az euró és a forint árfolyamának változása áthatja az egész magyar gazdaság összes nominális változójának alakulását, főként az inflációt.
"Ha az inflációs várakozásokra hat, akkor a nominális bérekre is hat. Vagyis, ha a forint elmozdul az euróhoz képest, akkor az infláció, a bérek, a kamatok és a lakásárak is elmozdulnak. Ha ugyanez a svájci frank és a forint esetében következik be, annak nincs hatása a magyar kamatra, bérekre. És ha az történik, mint ami ma is, hogy történelmi magasságba ugrik a svájci frank az euróhoz képest, akkor egyből megugrik az adós tartozása is forintban mérve, ehhez pedig nem alkalmazkodnak a nominális folyamatok" - mondta Surányi.
Súlyos hibaként említette azt is, hogy a kilakoltatási moratórium miatt az elmúlt három évben akkora feszültség halmozódott fel, olyan nagy lett a 90 napon túli nem fizetések aránya, hogy most már százezer felett van azoknak a családoknak a száma, akik fizetésképtelenek. Ám a devizahiteleseknek szóló program pont nekik nem ajánl semmit - mutatott rá. Surányi György hangsúlyozta: az elképzelhetetlen, hogy százezer család utcára kerüljön. Ezért úgy véli, a költségvetésnek, a bankoknak és a devizahiteleseknek is vállalni kell a terhek egy részét.
Surányi György ezért szorgalmazta, olyan lehetőséget kell megteremteni a devizahiteleseknek, hogy a svájci franktól meg tudjanak szabadulni. Olyan átütemezést kellett volna megvalósítani, mely 30-40 százalékos havi törlesztéscsökkentést jelent, de nem csak a fizetni tudóknak, hanem a 90 napon túl nem fizetőknek is lehetőséget kellett volna biztosítani. Javaslata szerint át kellett volna váltani forintra a hiteleket.
