Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eurózóna minden bizonnyal megmenekül - vélekedett a Napi Gazdaságnak Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács volt tagja az Akadémián megrendezett kínai-magyar konferencián. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa úgy véli, hogy azok az országok, amelyek hajlamosak a fiskális felelőtlenségre és nincs meg a gazdasági stabilitás kultúrája, rosszabbul jártak az eurócsatlakozással.
Fazekas István
Lassítsuk a gyorsítást?
A közgazdász utalt arra a vélekedésre - ami különösen a válság kirobbanásakor erősödött fel -, hogy a kelet-európai országokat gyorsított eljárással be kell vinni az eurózónába - vagy, ha úgy nem is, de minél hamarabb csatlakozniuk kell a valutaunióhoz. A fő érvelés az volt, hogy egy kis nyitott országban a saját fizetőeszköz megtartása nem éri meg, mert nagy költségei illetve veszélyei vannak, hiszen az a fő forrása lehet a kívülről jövő sokkoknak, míg nyilvánvaló haszna nincs. Ezzel szemben jelentős előnyök származnak a csatlakozásból: megszűnik az árfolyam-volatilitás, csökkennek a tranzakciós költségek valamint a kamatok, és egyebek mellet megszűnnek a fizetési mérleg problémák. Vagyis összességében ösztönzi a gazdasági növekedést.
Emellett a korábbi feltételezések között az is szerepelt, hogy a csatlakozás után, ha meg is maradnak az inflációs különbségek, az nem okozhat problémát; a bérnövekedéseknek a termelékenységgel összhangban kell lenniük, hiszen nincs mód a leértékelésre, a fizetési mérleg korlátok eltűnésének pedig csak előnyei lehetnek.
Egy pár dolog, amire nem figyeltek
Ezen feltételezések egy részét azonban a válság átírta - mondta Oblath. Korábban néhány dolgot figyelmen kívül hagytak: ilyen például annak a ténye, hogy a magasabb inflációjú országokban a közös nominális kamat túl alacsonynak minősülhet és így akár negatív reálkamat is kialakulhat. (Ez történt a PIGS országokban is az elmúlt években.) De az is bebizonyosodott, hogy a nominális bérnövekedés tartósan is meghaladhatja a termelékenység növekedésének mértékét, valamint az, hogy a fizetési mérleg korlátok nem tűnnek el.
A teljes cikket itt olvashatja.
