Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Harmincmillió forint is lehet az Ócsa mellett felépülő lakáshiteles telep egy házra eső összköltsége – olvasható ki abból a jelentésből, amit a kormány az Európai Bizottságnak küldött júliusban, a túlzott hiány-eljárás keretében. A kabinet augusztus elején döntött arról, hogy Ócsa-Alsópakonyon, 132 hektáros egybefüggő állami földterületen ötszáz darab, 40-80 négyzetméteres házat épít fel azoknak a lakáshiteleseknek, akiket kilakoltatnak otthonukból. Mint az uniónak küldött beszámolóból kiderül, a szociális családiház-építés költségvetési terhe a kormány számításai szerint 15 milliárd forint lehet. Az 500 házra leosztva a magyar állam 30 millió forint közpénzt költ el házanként a magyar lakosság túlzott eladósodottságát szemléltető „látványtelepülésre”.
Ez a költség annak ellenére reális, hogy messze meghaladja az előzetes szakértői becsléseket, melyek szerint az ócsai házakat nagyjából 150-200 ezer forintos négyzetméteráron fel lehetne építeni. Ennek alapján egy 40 négyzetméteres ház 6-8 millió, vagy egy 50 négyzetméteres 7,5-10 millió forintba kerülne az államnak. Csakhogy az ócsai telep esetében ésszerűtlen kizárólag a négyzetméterárral számolni, mert ahhoz, hogy az üres szántóból egy-két ezer lakost befogadó települést varázsoljon a kormány, a házakon kívül sok mindent fel kell építeni. Rengeteg pénzbe kerül majd a közművek kiépítése és bekötése, emellett az új településre épülő utak, vagy például a beígért iskola- és a bölcsődebővítés is jelentős kiadásokkal járnak majd. Valószínűleg e kiadásokat hagyja figyelmen kívül az a belügyminisztériumi becslés, amely 4 milliárdra taksálja az ócsai akció összköltségét.
MTI / Szigetváry Zsolt
Tovább is van
Abból, hogy a kormány házanként 30 millió forintot költ 500 lakáshiteles család lakhatásának biztosítására, súlyos – és a pénzt befizető adófizetők számára valószínűleg kiábrándító – következtetések adódnak.
Ugyanis még akkor is negyedennyi lenne az egy ingatlanra jutó költség, ha a kormány – a „látványtelepülés” megépítése helyett – az 500 lakáshiteles családnak piaci áron vásárolna házakat Pest megyében (a kormány azért tartja fontosnak, hogy itt helyezze el a bajbajutottakat, mert itt lakik a legtöbb bajba jutott adós). A megyében a Duna House június-júliusi adatai szerint átlag 150-200 ezer forintos négyzetméteráron cserélt gazdát a legtöbb ingatlan, de nagyon jó eséllyel kaphatunk 100-150 ezer forintos négyzetméteráron is. Eszerint tehát egy 40 négyzetméteres lakás 6-8 millió, egy 50 négyzetméteres 7,5-10 millió forintba kerülne, az infrastruktúra pedig adott lenne.
Csakhogy a kormánynak még ennyit sem kellene költenie: az egy ingatlanra jutó kiadás kijöhetne az ócsai összeg tizedére, vagy még kevesebbre is. Nemsokára feláll ugyanis a Nemzeti Eszközkezelő, ami a bankokkal kötött megállapodás szerint a fővárosban és a megyei jogú városokban 55, városokban 50, kisebb településeken pedig 35 százalékos diszkonttal vásárolhatja majd meg a fizetésképtelen adósok ingatlanjait. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésből legfeljebb 3-4 millió forintot kellene elköltenünk egy 40 négyzetméteres városi lakásra vidéken, kisebb településen még kevesebbet, 2-3 millió forintot kellene fizetnünk.
A kormány is tudja
A kormány döntése az ócsai telep mellett azért is meglepő, mert láthatóan tisztában van azzal, hogy a Nemzeti Eszközkezelővel sokkal kisebb kiadással is megúszhatná 500 család megmentését. Erről tanúskodik, hogy az említett túlzott hiány-jelentésben az uniónak arról számol be, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság összesen 5 ezer adós ingatlanát vásárolja meg, jelentős diszkont mellett, így összesen mintegy 20,5 milliárd forint költségvetési kiadást jelenthet 2014 végéig. Eszerint a kabinet azzal számol, hogy szemben az ócsai 30 millió forintos kiadással, az eszközkezelő átlagosan 4,1 millió forintból menthet meg egy családot.
A pazarló koncepció alapján erősen kétséges, hogy a családok megmentése a kormány fő célja az ócsai építkezéssel. Ha ugyanis az eszközkezelő lakásvásárlásra használná fel a szociális családi házakra szánt 15 milliárdot, akkor 500 helyett több mint 3500 családnak biztosíthatna lakhatást.
| A kormány egyetlen bajbajutott kezét sem engedi el |
A kormány eleget tesz tavalyi ígéretének: nem engedi el a kezét egyetlen bajba jutott embernek sem, és biztosítja számukra a lakhatás és az újrakezdés lehetőségét – magyarázta a kormány Otthonvédelmi Akciótervét múlt héten tartott sajtótájékoztatóján Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
Állítása azonban eddigi ismereteink fényében nem felel meg a valóságnak. A legfrissebb adatok szerint több mint 142 ezer jelzáloghitel-adós halmozott fel 90 napon túli tartozást. Ezeket a bedőlt hiteleket a bankok felmondhatják vagy már felmondták, majd az árverezési és kilakoltatási moratórium fokozatos feloldásával lehetővé válik a fedezetül szolgáló ingatlanok értékesítése.
Ha itt megállna a hitelesek számának bedőlése, a hvg.hu becslése szerint – a bankoknak engedélyezett kilakoltatási kvóták alapján – 57 ezer lakást árverezhetnének el 2014 végéig. Ha folytatódik a bedőlt hitelek szaporodása, az elárverezett lakások száma is magasabb lesz. Az eszközkezelő viszont csak 5 ezer lakást vesz meg, a többi kilakoltatott hitelesnek pedig marad az ócsai telep, de az összesen 500 családot fogadhat csak be. |
