1500 vagon cián kell a hatalmas erdélyi bányabizniszhez
A verespataki aranybánya-beruházás ügye már egy évtizede borzolja a kedélyeket. Talán nem tekintgetnénk akkora aggodalommal az Erdélyi-érchegység felé, ha egyszer már ugyanonnan nem ciánoztak volna ki bennünket. Az arany ára a világpiacon azonban olyan magasra kúszott az utóbbi időben, ami egyre csábítóbbá teszi a bányanyitást, s mind jelentéktelenebbnek láttatja a kockázatokat.
A kanadai Gabriel Resources (a torontói tőzsdén jegyzett cég piaci kapitalizációja meghaladja a 643 millió dollárt) Európa legnagyobb külszíni nemesfémbányáját szeretné megnyitni Verespatak (románul Rosia Montana) térségében, mert a környező hegyek hatalmas nemesfémvagyont rejtenek. A bányanyitásra létrehozott Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) becslése szerint mintegy 330 tonna kitermelhető arany és 1600 tonna ezüst várja, hogy – a tervek szerint 16 év műveléssel – felszínre hozzák. Összehasonlításképpen körülbelül ennyi Nagy-Britannia vagy Szaud-Arábia aranykészlete. Az üzleti terveket 900 dolláros unciánkénti aranyár mellett készítették, de a jelenlegi ár ennek több mint a kétszerese, 1900 dollár körül van a londoni aranytőzsdén. (A legfrisebb hírek szerint Romániát ez további két aranybánya megnyitására sarkallja.)
A régi kiinduló adatok mellett is összesen 4 milliárd dollár bevételt ígért a román államnak a bányatársaság. Közvetlenül 1,8 milliárdot a költségvetésbe utalnának át az állam 19,3 százalékos részesedése után, de fizetnek még bányajáradékot, állami és regionális adókat is. Emellett beruháznának további 2,4 milliárd dollárt foglalkoztatásra, építkezésre, technológiai felszerelésekre, amelyek az országba történő közvetlen külföldi tőkebefektetés nagyságát növelnék, illetve a helyi megrendeléseken keresztül folynának be a román gazdaságba. A beruházás teljes költsége 1,7 milliárd dollár lenne, amiből az előkészítésre vagy 400 milliót már el is költöttek. Közel 900 millió dollárt kellene fordítaniuk a bánya fejlesztésére és mintegy félmilliárdot a bezárására. A terv elkészítésekor úgy számolt az RMGC, hogy a 16. év végén (miután 7,5 milliárd dollár értékű aranyat és ezüstöt értékesítettek) az összesen 1,9 milliárd dolláros nyereségből 1,3 milliárddal a zsebükben távoznak. A jelenlegi árak mellett – és a trendek arra vallanak, hogy az arany árfolyama tartósan magas maradhat – a korábbi várakozásoknál lényegesen jövedelmezőbb lehet a bányanyitás. Ezzel elvileg mindenki boldog lehetne, ha nem jelentenének kulturális értéket a római idők óta művelt bányák, a felszíni építészet, s ha nem volna a ciános technológia. Ám ezek miatt a verespataki bányabiznisz végső szaldója nagyon is kétséges.
A bányanyitást a társaság igyekezett alaposan előkészíteni. Legalábbis 2007-ben egy 4600 oldalas hatástanulmányban részletezték a projekt körülményeit. Ezt akkor egy független nemzetközi szakmai bizottság vizsgálta meg, s harminchat ajánlást tett. A bizottságot elsősorban a bányanyitás határokon túli hatásai érdekelték. Többek között megállapították, hogy a tanulmány csak plusz öt Celsius-fok feletti hőmérsékleti viszonyok között elemzi a ciánvegyületek elbomlási folyamatát, és nem foglalkozik azzal, mi történik ezzel az erősen mérgező anyaggal alacsonyabb hőmérsékleten. De aggasztónak tartották, hogy mennyire állnak majd ellen a Verespatakon és környékén rendszeresen előforduló keményebb fagyoknak a ciánvegyületet és a zagyot az ülepítőbe juttató csővezetékek.
Kisgyörgy Sándor, a KSZI Kft. környezetvédelmi szakértője, aki a nemzetközi bizottság tagja volt, a hvg.hu-nak elmondta, hogy őt a leginkább a megnyitni tervezett bánya mérete tölti el aggodalommal. „A fejlesztés túldimenzionált, amelynek az a célja, hogy a területet minél gyorsabban lebányászhassák” – mondta. Egy ilyen beruházásnál robusztus védelmi rendszer kell, amely akkor is megakadályozza a környezetszennyezést, ha az elsődleges védelmi vonal nem tölti be feladatát. A szakértő szerint az sem megnyugtató, hogy elvileg zárt rendszerben történne az érc feldolgozása, s a felhasznált anyagokat ciántalanítani kellene, mielőtt kiürítenék a zagytározóba, s a visszaforgatott vízbe töltenék újra az arany kinyerését elősegítő vegyszereket. Ennek a költsége ugyanis hatalmas, s mindig ott lesz a kísértés, hogy a méregtelenítési lépést kihagyják a technológiai sorból. Ezért állandó nemzetközi ellenőrzésre volna szükség – figyelmeztetett az üzemelési veszélyekre Kisgyörgy Sándor. Szerinte a régi – a tiszai ciánszennyezést okozó – bányatevékenységet, és a most tervezet bányában folyót nem érdemes összevetni, mert a kettő között ránézésre is két nagyságrendnyi méretkülönbség van, továbbá akkor meddőhányók újrafeldolgozása folyt, szemben a mostani gigantikus fejtéssel.
| Így ciánoznak |
A ciános eljárás kétlépéses kémiai folyamata végén csak az arany és egy cinkvegyület marad. 1. 4Au + 8NaCN + O2 + 2H2O => 4Na[Au(CN)2] + 4NaOH A Rosia Montana állítja, hogy az általa használni kívánt technológia teljesen veszélytelen. A végén a mérgező anyag koncentrációja teljesen elenyésző lesz. |
A verespataki aranybányászkodás környezetvédelmi és jogi problémáiról egy Kanadában dolgozó magyar szakember is tanulmányt készített. Zádori Zoltán – akinek ottani képesítése van a környezetvédelmi beruházások hatásainak elemzésére – kifejtette, hogy akkor 120 ezer köbméter ciántartalmú elegy folyt ki a zagytározóból, ami a Lápos és a Szamos folyón keresztül a Tiszába jutott hatalmas környezeti pusztítást okozva. A hvg.hu kérdésére elmondta, hogy a mostani bányanyitás veszélyei a lényegesen nagyobb méretek miatt többszörösek lehetnek, emiatt igen erős biztonsági rendszert kell alkalmazni, ha belefognak a beruházásba.
A dolgozat szerint (The Baia Mare Incident, And How Can We Prevent Similar Cases In The Future) már a legkisebb szennyezés is igen veszélyes, hiszen már 200 µg/l töménység is halálos lehet a legtöbb halfajra. Márpedig a 2000-es szennyezéskor a magyar hatósági mérések szerint az átlagos szennyezettség 18 mg/l volt, ami 180-szor magasabb koncentráció annál, amit „nagyon szennyezettnek” határoz meg a magyar szabvány a felszíni vizekre.
Zádori Zoltán tanulmánya kitér a ciános technológia jelentőségére is. A kibányászott ércet nátrium-cianiddal (NaCN) kezelik, amely kioldja az aranyat az ércből, más anyagokkal például rendkívül mérgező nehézfémekkel együtt. Ezek ártalmatlanítása legalább akkora probléma, mint a ciánmentesítés.
A módszer rendkívül hatékony. A bányavállalatoknak lehetővé teszi, hogy nagyon kis fémtartalmú érceket is gazdaságosan feldolgozzanak. Az arany esetében, ha 1 gramm színarany van egy tonna ércben, az már megéri. Emiatt érthető, hogy az évente kitermelt 2500 tonna arany 90 százalékát a ciános technológiával bányásszák.
Az aggodalmak nem csak nálunk élnek. Tavaly nyáron, amikor a Rosia Montana újságíróknak igyekezett bemutatni, hogy az alkalmazni kívánt technológia veszélytelen, a romániai környezetvédők is szóhoz jutottak. A Duna Televíziónak Zeno Cornea arról beszélt, hogy az 1600 hektárt érintő projekt során házakat, temetőket törölnek el a föld színéről, s erre nem lehet azt mondani, hogy előnyös. „Ha elindul itt a bányászat, nem csak a Nyugati-Kárpátok kerülnek veszélybe, hanem Magyarország is” – jelentette ki.
Ugyanekkor az RMGC műszaki igazgatója, Szentesy Cecília kifejtette, hogy a ciánt csak zárt körülmények között szabad használni a feldolgozó üzemben, az úgynevezett ciántartályokban vagy ciántankokban, és miután ezekből a tankokból kinyerték az aranyat és az ezüstöt, a kikerülő salakot semlegesítő üzembe kell küldeni, ahol a ciánszintet lecsökkentik 400 mg/literről, 5-7 mg/literre.
A projektet régóta ellenző, és több más civil szervezettel együtt a "Mentsük meg Rosia Montanát!" című kampányt irányító (a település latin neve után) Alburnus Maior civil szervezet szerint az RMGC ígéreteivel szemben a bányanyitás a környék felvirágoztatása helyett katasztrófát eredményezne.
A több százéves bányásztelepülést az Alburnus Maior szerint lényegében le akarja rombolni az RMGC, és miután kevesebb mint két évtized alatt kiaknázza a hegyekben rejlő erőforrásokat, elvonul, „maga után mérgező sivatagot, tönkretett természetet hagyva”. Számításaik szerint az RMGC által megnyitni tervezett bánya művelése hetente 500 ezer tonna szikla megmozgatásával jár majd, s naponta 134 kilogramm cianidot ereget a levegőbe, évente pedig 13-15 millió kilogramm cianoidot használ fel a kitermeléshez. Közben a cég elbont négy hegyet, egy völgyet pedig zagytározóvá alakít – írta az Origo.
Az újratelepítési terv a szervezet szerint valójában 740 tanya és 140 ház lerombolását jelenti, emellett megsemmisíti a térség régészeti értékeinek jó részét. A hegyekben már a római korban is bányásztak, ezért a régi bányajáratok behálózzák a hegyeket, Verespatak településen pedig számos műemlék épület van – olvasható az írásban.
A legutóbbi hírek szerint még hónapokba telhet, amíg a román kormány tárcaközi szakértői bizottsága kielemzi a verespataki aranybányát tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által beterjesztett környezeti hatástanulmányt – közölte a minap Borbély László, a román kormány környezetvédelmi minisztere. De nem hagyott kétséget afelől, hogy a beruházást szeretnék beindítani. Mint elmondta, az Európai Unió legjobb szabványait kívánják érvényesíteni a beruházásnál. Elmondta, hogy korábban járt Svédországban, ahol a ciános technológiával dolgozó aranybányák zagytározójába kerülő anyagokban már mérni sem lehet a ciánkoncentrációt. Kijelentette, hogy ugyanennek a feltételnek a teljesülését kérte az RMGC-től is, vagyis azt, hogy szorítsák a mérési határszint alá a cián mennyiségét a zagytározóban.
Pár napja már Traian Basescu, román elnök is beszállt az aranyászásba. Kijelentette, hogy támogatja a beruházást, de csak azzal a feltétellel, ha újratárgyalják a beruházóval, hogy miként osszák meg az arany és az ezüst kitermeléséből származó hasznot az állam és a vállalkozó között. Nem titkolta, hogy azért kell szerinte újratárgyalni a szerződési feltételeket, mert öt év alatt az arany értéke az öt évvel ezelőtti árának majdnem a háromszorosára nőtt, és az év végéig tovább nőhet. Kijelentette, hogy nincs olyan ország, amely ekkora kincs hasznosítására ne találna megoldást.
Basescu szerint Magyarországnak nem kell semmilyen "engedélyt adnia" Romániának Verespatak kérdésében, mert Románia szuverén állam. A haszon nem lesz sem a civil szervezeteké, sem Magyarországé – fogalmazott az elnök.
A magyar Vidékfejlesztési Minisztérium ezután közölte, hogy Magyarország elutasítja a cianidos aranykitermelést Verespatakon. Emlékeztetett arra is, hogy a határokon átnyúló szennyezési kockázatok miatt Romániának kötelessége kikérni a környező országok álláspontját is az úgynevezett Espoo-i egyezmény keretében, de az állásfoglalások Bukarestet a tudomásulvételen kívül nem kötelezik semmire.
Az arany árfolyama közben ma reggel újabb csúcsot döntött.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Továbbra is bizonytalan a verespataki aranybánya sorsa
Nem tetszik a román miniszterelnöknek a verespataki aranybánya-beruházás szerződése. Emil Boc a TVR1 televíziónak hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a kormány szakértők véleményére vár, mielőtt döntene a beruházásról. Még korai lenne ugyanakkor állást foglalni a szerződés felbontásáról a Rosia Montana Gold Corporationnel – tette hozzá.
Illés Zoltán levelet írt a román miniszternek Verespatak ügyében
Magyarország elutasítja a cianidos aranykitermelést Verespatakon - az erről szóló kormánydöntésről Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár levélben tájékoztatta Borbély László román környezetvédelmi minisztert.
