A javaslat célja az árfolyamrögzítés lehetőségének kiterjesztése a 2015. január 1-jét megelőzően lejáró kölcsönökre, valamint annak egyértelművé tétele, hogy a törvény olyan devizakölcsönökre is alkalmazandó, ahol a fedezet egy része nem lakóingatlanon alapított jelzálogjog, hanem állami kezesség. Az árfolyamgát bevezetése óta több lakossági jelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a bankok az államilag támogatott Fészekrakó Programot fizetéskönnyítő eljárásnak tekintik, ezért visszautasították a hozzájuk forduló ügyfeleket. Ha a javaslatot az Országgyűlés elfogadja, a törvény egyértelműen és kétséget kizáróan ki fogja mondani, hogy olyan devizakölcsönökre is alkalmazható az árfolyamrögzítés, ahol a fedezet egy része nem jelzálog, hanem állami kezesség. A kormányzati portálon közzétett adatok szerint a mintegy harmincezer Fészekrakó hitelszerződésből, 19 ezer 235 svájci frank alapú és 555 darab euró alapú, ennyi családnak nyílik meg a lehetőség az árfolyamrögzítésre, mint a devizahiteleseket segítő kormányzati intézkedés egyikére.A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy azon hiteladósok is kezdeményezhessék az árfolyamrögzítést, akiknél a devizakölcsön végső lejárata 2015. január 1-jét megelőző időpont.
Több hitelre vonatkozhat az árfolyamrögzítés
A kormány pénteken benyújtott javaslatát a parlamentnek a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény módosítására. A javaslat szerint többen vehetnék igénybe az árfolyamgátat.
Benyújtották a javaslatot: így emelné meg a dohánytermékek jövedéki adóját a kormány
„Fáj az elengedés” – Tarr Zoltán a külföldi magyar kulturális intézetekről
A kulturális tárca nem tudta megtartani a külföldi kulturális intézeteket, a külügy vette át.
