Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A javaslat célja az árfolyamrögzítés lehetőségének kiterjesztése a 2015. január 1-jét megelőzően lejáró kölcsönökre, valamint annak egyértelművé tétele, hogy a törvény olyan devizakölcsönökre is alkalmazandó, ahol a fedezet egy része nem lakóingatlanon alapított jelzálogjog, hanem állami kezesség.
Az árfolyamgát bevezetése óta több lakossági jelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a bankok az államilag támogatott Fészekrakó Programot fizetéskönnyítő eljárásnak tekintik, ezért visszautasították a hozzájuk forduló ügyfeleket.
Ha a javaslatot az Országgyűlés elfogadja, a törvény egyértelműen és kétséget kizáróan ki fogja mondani, hogy olyan devizakölcsönökre is alkalmazható az árfolyamrögzítés, ahol a fedezet egy része nem jelzálog, hanem állami kezesség.
A kormányzati portálon közzétett adatok szerint a mintegy harmincezer Fészekrakó hitelszerződésből, 19 ezer 235 svájci frank alapú és 555 darab euró alapú, ennyi családnak nyílik meg a lehetőség az árfolyamrögzítésre, mint a devizahiteleseket segítő kormányzati intézkedés egyikére.
A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy azon hiteladósok is kezdeményezhessék az árfolyamrögzítést, akiknél a devizakölcsön végső lejárata 2015. január 1-jét megelőző időpont.
