Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A citybeli elemzők véleménye ugyanakkor megoszlott abban a kérdésben, hogy a magyar jegybank kamatemelés lehetőségére utaló jelzést is adott-e a piacnak. A 4cast nevű pénzügyi-gazdasági elemző csoport szakértői a kamatdöntés és az azt követő sajtótájékoztató utáni kommentárjukban kiemelték, hogy véleményük szerint az MNB ezúttal a korábbiaknál "egyértelműen" nagyobb aggodalmat mutatott a külső tényezők mellett a hazai piaci szereplők "kockázatérzetének" erősödésével kapcsolatban is.
A 4cast elemzőinek olvasata szerint emellett a hosszas kamattartás lehetőségére tett eddigi utalásokat most a "kivárási" alapállás váltotta fel. A ház szerint úgy tűnik, hogy a monetáris tanács kamatemeléshez készíti elő a talajt. A cég szerint azonban nemcsak ez a retorikai váltás utal a kamatemelés lehetőségére. A 4cast elemzői kiemelték, hogy a monetáris tanács kérésére egy-egy forgatókönyv készült a globális, illetve az országspecifikus helyi kockázati megítélés esetleges romlására. Ezek a forgatókönyvek "árulkodnak a monetáris testület gondolkodásmódjáról", különös tekintettel arra, hogy mindkét forgatókönyvben magasabb kamatpálya szerepel, ami "ugyancsak meglehetősen világos üzenet" a piacnak.
A 4cast elemzői szerint hozzávetőleg 10 százalékkal - mintegy 3,8 milliárd euróval - csökkenhet a devizatartalék annak nyomán, hogy az MNB a tartalékok terhére kész ellátni a bankokat a devizahitelek végtörlesztéséhez szükséges devizamennyiséggel. A cég szerint ugyanakkor ezzel csökken Magyarország külső adósságkitettsége is, így ez nem tekinthető "veszélyes lépésnek". A 4cast elemzői szerint valójában inkább "bölcs döntésről" van szó, amely csökkenti a rövid távú forintárfolyam-kockázatot; "nem csoda", hogy a forint az MNB erről szóló bejelentése után azonnal erősödni kezdett.
Fazekas István
A Morgan Stanley bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzőinek keddi számításai szerint az MNB kezdeményezése - annak alapján, hogy a jegybank 20 százalékos részvételt valószínűsít a végtörlesztési programban - hozzávetőleg 4 milliárd euróval, a magyar GDP-érték mintegy 4 százalékával csökkentheti a devizatartalékot. A cég szerint azonban magasabb részvételi arány feltételezése esetén ezek a számok "hirtelen sokkal nagyobbnak kezdenek tűnni". A magyar jegybank devizatartaléka 37,5 milliárd euró, ami épphogy fedezi a következő 12 hónap finanszírozási igényét, vagyis az MNB tartalékpozíciója "semmiképpen sem eltúlzott".
"Nem egyértelmű számunkra, hogy az MNB-nek megvan a muníciója a forint megvédéséhez bármilyen esetre" - fogalmaztak a Morgan Stanley londoni elemzői. A ház felzárkózó piaci szakértői szerint a legvalószínűbb az, hogy a magyar jegybank a forintgyengülés korlátozásának készségét jelezte a piacnak, és nem amellett kötelezte el magát, hogy bármi áron interveniál; ezt "úgysem tudná megtenni".
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint kizárólag az inflációt tekintve az MNB-nek nincs feltétlenül oka a kamatcsökkentésre, ám a kamatemelés is "eltúlzott" lépés lenne. A cég szakértői szerint az eurónak rövid időn belül jóval 300 forint fölé kellene drágulnia ahhoz, hogy pénzügyi stabilitási meggondolásokból indokolttá váljék az MNB részéről egy vészkamatemelés. Mindezek alapján a Morgan Stanley elemzői fenntartották azt az előrejelzésüket, hogy az MNB-alapkamat hosszú ideig változatlan marad.
A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzőinek keddi kommentárja szerint a forint legutóbbi gyengülése erősítette a kamatemelés esélyét, de ez elkerülhető "egyértelmű kommunikációval", valamint a devizaalapú hitelek végtörlesztésével járó nagyobb devizakereslet "sikeres kezelésével". A ház elemzői közölték, hogy hosszabb távon még mindig látnak lehetőséget fél százalékpontnyi kamatcsökkentésre, de egyre valószínűbbnek tartják, hogy pénzügypolitikai enyhítésre csak a jövő év második felében nyílik mód.
