Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A KutatóCentrum évente elkészíti "E-Shopping Report" című felmérését, amely a legfontosabb demográfiai ismérvekre reprezentatív a legalább hetente internetező 18-64 éves magyar lakosságra nézve. Az MTI-hez kedden eljuttatott eredmények szerint bár nőtt az online vásárlók száma, a kártyával fizetők aránya 2010-hez képest idén nem változott.
A férfiak valamivel gyakrabban fizetnek kártyával: 38 százalékuk szokta online megrendeléskor bankkártyával is rendezni a számlát, míg a nőknek csak 22 százaléka.
Településtípus szerint nagyobb különbségek figyelhetők meg: míg az e-boltokban a rendelés leadásakor a budapestiek 50 százaléka használja kártyáját fizetésre, addig ez az arány a kisvárosokban 23 százalék, a községekben pedig már csak 17 százalék. Ezért a webshopoknak elsősorban a vidéki lakosokat kell meggyőzniük a kártyás fizetés előnyeiről – idézi a közlemény Györfi Annát, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzserét.
sxc.hu
A felmérésből kiderül, hogy továbbra is a készpénzes fizetés vezet, az e-boltok vevőinek 77 százaléka szokta ilyen módon is – postai utánvéttel, illetve futárnak történő készpénzes fizetéssel – rendezni a számláját. A második helyen az átutalás áll: a vásárlók fele fizetett már átutalással online megrendeléskor, ez tavalyhoz képest 6 százalékpontos növekedést jelent.
A személyes vásárlások alkalmával szintén a készpénzes fizetés a legelterjedtebb, ugyanakkor a vevők 83 százaléka bankkártyát vagy hitelkártyát is szokott használni. A kártyás fizetést – az online vásárláshoz hasonlóan – leginkább a budapestiek (92 százalék) és a nagyvárosiak (88 százalék) választják, de a községekben, illetve falvakban élők 74 százaléka is szokott így fizetni. "Népszerűek az étkezési utalványok és a kuponok, illetve hűségpontok is. Utóbbiak elsősorban a nők körében, akiknek közel fele szokott ilyen módon fizetni. Ez is összefügg a közösségi vásárlást kínáló szolgáltatások sikerével, amelyek hasonló konstrukciót kínálnak online" – jegyezte meg a KutatóCentrum szakembere.
Az egy online vásárlásra átlagosan fordított összeg nem változott jelentősen tavalyhoz képest. 2010-hez hasonlóan a legtöbben – a megkérdezettek 61 százaléka – maximum 10 000 forintot költöttek el legutolsó online vásárlásuk alkalmával, több mint 40 000 forintot pedig már csak az online vásárlók 7 százaléka fizetett ki.
Ugyanígy az egy év alatt elköltött összegek terén sem volt jelentős változás. Legjellemzőbb (41 százalék) továbbra is a 10 000 és 40 000 forint közötti költés volt. 100 000 forint feletti összeget ugyanakkor már csak az online vásárlók 15 százaléka fizetett ki egy év alatt. "Annak ellenére, hogy az egyes vásárlók költése stagnált, az online piac összértéke nőtt. Ez annak köszönhető, hogy 2010-hez képest jelentősen több volt az online vásárló" – magyarázta Györfi Anna.
