Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Kína fontolgatja, hogy 50-100 milliárd dollárral hozzájárul a Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz (EFSF), amely az adósságválság megoldására csütörtök hajnalban született euróövezeti megállapodás motorjának számít - jelentette honlapján péntek reggel a Financial Times brit pénzügyi napilap egy olyan forrásra hivatkozva, amely közel áll a kínai kormányhoz.
A pekingi kormány hivatalosan még egyszer sem közölte, hogy adna pénzt az EFSF-be, "de meg akarja vizsgálni, hogy milyen eszközökkel lehet megerősíteni a kétoldalú együttműködést a kölcsönös előnyök elve alapján" - közölte csütörtökön a kínai külügyminisztérium szóvivője. Egy európai forrás szerint a kínaiak bevonnák a segítségbe az IMF-et, mert bíznak szakértelmében.
Az EFSF igazgatóját, Klaus Reglinget péntekre Pekingbe várják. Becslések szerint Kínának már van a birtokában több mint 500 milliárd dollárnyi államkötvény különböző európai országoktól.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.