Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Japán ezután is vásárol EFSF-kötvényt - jelentette be hétfőn tokiói sajtóértekezletén Klaus Regling, az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap igazgatója, miután tárgyalt a szigetország nemzetközi ügyekben illetékes pénzügyminiszter-helyettesével.
Regling a pénzpiacokon tervezett alapgyűjtés előkészítésére pénteken Pekingben találkozott kínai beruházókkal, és onnét érkezett Japánba. Japán eddig mintegy 20 százalékát vásárolta meg kötvényben a mentőalap által kibocsátott értéknek az elmúlt tíz hónapban. Noda Josihiko japán kormányfő pénteken a tokiói parlamentben még csak homályos utalásokat tett arra, hogy Japán hajlandó segíteni Európának az adósságválságból való kijutásban, de arról nem beszélt, hogy ez milyen formában történne.
Csu Kuang-jao (Zhu Guangyao) kínai pénzügyminiszter-helyettes pedig azt mondta pénteken: Kínának meg kell ismerkednie az új európai támogatási alap működésének pontos részleteivel, mielőtt nagyobb összegekkel kötelezné el magát a befizetések mellett. Az európai országok csütörtökön állapodtak meg az EFSF "ütőképességének" fokozásában két külön mechanizmus segítségével, egy speciális támogatási alap létrehozásával, illetve euróövezeti szuverén kötvények biztosítási ellenjegyzésére kidolgozott módszerrel.
Az új speciális támogatási alap elgondolásának részletei még nem ismertek, mindössze annyi, hogy Európa az olyan nagy devizatartalékokkal rendelkező fejlődő országok, mint például Kína számára kíván befektetési lehetőségeket biztosítani.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az M1-es autópálya és Esztergom között tervezett M100-nak 2021-ben egyszer már nekifutottak.
Két óra alatt sikerült lehozni a férfit.
Megvédte a kormány egyedi döntéseit a külügyminiszter.