Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A közlemény szerint a törvényjavaslat célja, hogy 2012. január 1-jétől új, kétpilléres kockázatkezelési rendszer álljon a növénytermesztési és kertészeti ágazatban dolgozó mezőgazdasági termelők rendelkezésére. Az új rendszernek köszönhetően a termelők a jelenleginél jóval szélesebb körű védettséget élvezhetnek a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben - olvasható.
A tervek szerint az új kárenyhítési rendszerhez azok a termelők csatlakozhatnak, akik egységes támogatási kérelmük alapján támogatást kapnak, és a termőföldjük nagysága meghaladja szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, ültetvényeknél az 1 hektárt.
A rét-, legelő-, gyepterületek, valamint a termőre még nem fordult ültetvények nem tartoznak a kárenyhítési intézkedés hatálya alá, így ezekkel a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni nem lehet. A befizetések mértéke a tervezet szerint szántóföldi növénytermesztésnél évente 1.000 forint/hektár, szántóföldi zöldségek, valamint szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvényeknél 3.000 forint/hektár. A termelői befizetésekből összegyűlt összeget az állam a központi költségvetésből ugyanannyival kiegészíti.
Fagykár május elején: fagyott gyümölcskezdemények Szabolcsban
MTI / Balázs Attila
Az új - öngondoskodásra ösztönző - rendszerben csak azok a termelők kaphatnak teljes összegű kártérítést, akik a tevékenységük legalább 50 százalékára biztosítási szerződést kötnek egy üzleti biztosítóval, míg a biztosítási szerződéssel nem rendelkezők a kárenyhítő juttatás 50 százalékra számíthatnak.
Az új kárenyhítési rendszer I. pillére az árvíz- és viharkárokkal kibővült kockázati körben, jóval nagyobb termelői kört átfogva, ezzel nagyobb kockázatközösséget és nagyobb kárenyhítési alapot képezve, a termelői elvárásokhoz jobban igazodva nyújt méltányos kárenyhítő juttatást a gazdáknak - ismerteti a közlemény.
Az előzetes számítások szerint az új kárenyhítési rendszerben a termelői befizetések nagysága elérheti a 4,-4,1 milliárd forintot, a tervezett költségvetési hozzájárulással együtt így évenként 8-8,2 milliárd forint fordítható az alapkezelőből kárenyhítésre.
Az új kockázatkezelési rendszer II. pillérét egy üzleti alapon működő mezőgazdasági biztosítási konstrukció képezi azoknak a termelőknek, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják csökkenteni a termelési kockázataikat. A VM kiemeli: újdonság, hogy az agrárbiztosítóknál az aszályra, a tavaszi fagyra, a felhőszakadásra és az árvízre is lehet biztosítást kötni.
A termelők a biztosítás díjához 65 százalékos, uniós és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.
A tájékoztatás szerint az I. és a II. pillér szorosan összefügg és kiegészíti egymást. A két pillér együttes működésével az eddiginél jóval több termelő, a jelenleginél jóval nagyobb védettséget élvezhet a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben, mivel egy károsult gazdálkodó mind kárenyhítésben, mind pedig biztosítói kárkifizetésben is részesülhet ugyanazon káresemény után.
A kárenyhítő juttatásokat a termelők március 31-ig megkapják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól; amiatt, hogy a rendszer állami támogatást tartalmaz, az Európai Bizottságot is tájékoztatni kell - közölte a VM.
A törvényjavaslat társadalmi egyeztetésébe a tárca bevonta a Magyar Biztosítók Szövetségét, a Magyar Agrárkamarát, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét, a HANGYA-t, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, az Országos Erdészeti Egyesületet, valamint a Fiatal Gazdák Szövetségét (AGRYA) - ismerteti a közlemény.
