Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Banki kötvénykibocsátással akkor lehetne hosszú távú és olcsó forrást biztosítani a kis- és közepes vállalatok hitelezéséhez, ha a program mögött jegybanki refinanszírozás és állami kamattámogatás, illetve garancia állna - véli Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője.
Az elemző azzal kapcsolatban fejtette ki véleményét az MTI-nek, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján az mondta: rendszeresen konzultál Simor András jegybankelnökkel arról, hogy milyen monetáris eszközökkel lehet élénkíteni a gazdasági növekedést. Matolcsy György szerint ennek lehetne egyik eleme a vállalati kötvényvásárlási program elindítása az MNB forintforrásaiból, továbbá a jegybank újraindíthatná a jelzáloglevél-vásárlási programját is.
Kondrát Zsolt szerint a kis- és közepes vállalati kört leginkább egy olyan fejlesztési hitelprogrammal lehetne elérni, amely a bankrendszeren keresztül valósulna meg a jegybank refinanszírozása mellett. Ehhez a forrást adhatnák a bankok által kibocsátott kötvények, amelyek megvásárlásával a jegybank azt segítené elő, hogy hosszú távú, alacsony kamatozású forrást lehessen adni a vállalatoknak. Még hatékonyabb lenne a program, ha állami kamattámogatás, és esetleg állami garancia is állna mögötte.
A nemzetgazdasági miniszternek arról a felvetéséről, hogy az MNB vállalati kötvényeket vásárolhatna, az elemző úgy vélekedett, hogy amelyik vállalat kötvényt tud kibocsátani, az valószínűleg nem szorul rá ilyesfajta segítségre, vélhetően bankhitelt is fel tudna venni, hiszen a legjobb adósok most is kapnak hitelt. A kis- és közepes vállalatok azonban nem képesek kötvényt kibocsátani, tehát ezen a szegmensen nem segítene egy ilyen program, továbbá a vállalati kötvények piaca egyébként sem jelentős Magyarországon.
Elképzelhetőnek tart viszont egy olyan konstrukciót, amelyben a Magyar Fejlesztési Bank bocsát ki kötvényeket, amelyeket végső soron a jegybank vásárol meg.
A jelzálogkötvények vásárlásával kapcsolatban az elemző kifejtette: az ilyen programoknak általában az a céljuk, hogy lenyomják ezeknek az eszközöknek a hozamát. Az így kialakuló alacsonyabb hozamkörnyezetben pedig vonzóbb lehet az új kibocsátás, és sikerülhet alacsonyabb hozamszinten forrást bevonni például jelzáloghitelezés céljára. Ezáltal áttételesen csökkenhetnek a jelzáloghitel-kamatok is.
Az elemző azt mindenképpen jónak tartja, ha a kormány és az MNB leül tárgyalni, és ennek eredményeként sikerül létrehozni egy gazdaságösztönző programot.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.