A Monetáris Tanács keddi döntése meglepetésnek számít. Előtte a JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó térségi közgazdászai úgy vélték, hogy az MNB várhatóan addig folytatja a monetáris szigorítást, amíg a forint be nem áll egy erősebb - tartósan 300 forint alatti - árfolyamszintre, és amíg a felfelé ható inflációs kockázatok nem enyhülnek. Az alapeseti forgatókönyvük az volt, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa kedden újabb 0,50 százalékponttal emeli alapkamatát. Úgy vélték, hogy az MNB alapkamata márciusban 8,00 százalékon tetőzik majd, és 2012 végéig 6,00 százalékra süllyed vissza, feltételezve, hogy az idei második negyedévben létrejön az IMF/EU-megállapodás egy készenléti csomagról.

A Goldman Sachs elemzői szerint a kormány az IMF/EU-tárgyalások folytatása végett békülékenyebb hangvételt vett fel, és "bizonyos mértékben" javult a kormány és az MNB közötti viszony is. Mindemellett a kormány készsége az EU által vitatott számos törvényváltoztatás felülvizsgálatára javította annak esélyeit, az idei első negyedévben megkezdődnek a hivatalos tárgyalások a valutaalappal és az EU-val.

Ugyanakkor az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások a finanszírozási megállapodásról és annak feltételrendszeréről valószínűleg nehéznek bizonyulnak majd, és ez ismét nyomást gyakorolhat a forintra és a helyi kötvénypiacra. Emellett az, hogy a Fitch Ratings januári osztályzatrontása nyomán mindhárom hitelminősítőnél befektetésre nem ajánlott szinten van a magyar adósosztályzat, valamint az erős függés a külföldi tőkebeáramlástól még kiszolgáltatottabbá teszi Magyarországot a befektetői hangulat és az euróövezeti helyzet változásainak.

Nem erre számítottak

A hét egyik legfontosabb eseményének tartották az MNB keddi kamatdöntését is, Orbán Viktor brüsszeli tárgyalásai mellett és biztosra jósolták a magyar jegybank keddi újabb kamatemelését londoni felzárkózó piaci elemzők.

Az Ecoline szerint a piaci elemzők többsége arra számított, hogy a jegybank 7,5 százalékra emeli az alapkamatot, mások a tartást valószínűsítették. Január eleji közleményében a jegybank már jelezte, hogy szükség esetén nem félnek használni a rendelkezésükre álló eszközöket. Az Equilor elemzői szerint a piacon már be is árazták ezt a döntést, ezért csalódást, meglepetést az okozna, ha nem, vagy éppen csak 25 bázisponttal szigorítana a jegybank.

A mai magyar jegybanki kamatdöntéstől a Portfolio múlt heti felmérése is azt várta, hogy 50 bázisponttal 7,5 százalékra emeli az alapkamatot az intézmény, de a kockázati felárak szűkülésével, illetve a forint január eleje óta látott mintegy 7 százalékos erősödésével kérdéses volt, hogy a Monetáris Tanács külső tagjai is látják-e most szükségességét a "megszokott" 50 bázispontos szigorításnak.

Simor: szoros volt a szavazás

A jegybankelnök szerint szoros szavazással döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat tartása mellett kedden. Két javaslatot tárgyaltak: a tartást és az 50 bázispontos emelést - mondta Simor András az ülés után. Az MNB elnöke beszámolt arról is: a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a 3 százalékos inflációs cél 2013 első felében érhető el, 2012-ben még felette lesz. Idén még stagnál a gazdaság, a növekedés jövőre indulhat meg.

Simor András ismertetése szerint a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a 3 százalékos inflációs cél 2013 első felében érhető el, 2012-ben még felette lesz. Az idén várhatóan stagnál a gazdaság, a növekedés jövőre indulhat meg. Ezt a prognózist a jegybank tavaly karácsony előtt tette közzé, azóta ebben érdemi változást nem lát.

Hozzátette: az előrejelzés három kockázati pályája közül a pesszimista változat a globális kockázatvállalási hajlandóság érdemi romlásával, Magyarország kockázati felárának jelentős emelkedésével számol, és ebben az esetben recesszióba fordulhat a magyar gazdaság. "Nem lehet állítani, hogy ezen a pályán lennénk, noha valamelyest romlott azóta az ország kockázati megítélése" - tette hozzá.

Kérdésre kifejtette: nem az alapkamat szintje miatt alacsony a bankok hitelezési aktivitása, hanem a banki kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt. Hozzátette: az alapkamat banki hitelezési aktivitásra és gazdasági növekedésre gyakorolt hatása kicsi. Az alapkamat csökkentése pedig gyengítené az árfolyamot, amely a növekedés visszaeséséhez is vezethet - mondta. Megerősítette: az alapkamatra az inflációs kilátások és Magyarország kockázati megítélése hat, utóbbi a szűk keresztmetszet, amelynek érdemi és tartós javulására lenne szükség az alapkamat csökkenéséhez.

Az EU-IMF megállapodás várható lezárulására vonatkozó kérdésre Simor András jelezte: minden ilyen tárgyalásnak megvan a normális átfutási ideje, hozzátéve, hogy "most még tárgyalásban sem vagyunk és a tárgyalás arról folyik, hogy milyen feltételekkel kezdődjenek meg".

Az EKB-val folytatott tárgyalások részleteiről az MNB elnöke nem kívánt semmilyen részletet mondani, de megjegyezte, hogy "a tárgyalásokon alapvetően a jegybanktörvényről, illetve az Alaptörvénynek a jegybankkal foglalkozó passzusairól volt szó, amiben az Európai Központi Bank képviselői kifejtették véleményüket, és várják a kormány, valamint a parlament válaszát, illetve intézkedéseit".

Kérdésre válaszolva megerősítette: az EU-IMF megállapodással kapcsolatos kormányzati kommunikációs fordulat szerepet játszott a tanács döntésében. "A tanács többsége úgy látta, hogy a kormányzati kommunikációban bekövetkezett változás  nemcsak rövidtávon képes befolyásolni Magyarország kockázati felárait, de ezeknek további hatása is lehet" - tette hozzá.