KSH: 1,4 százalékkal nőtt a GDP a negyedik negyedévben

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2011. negyedik negyedévében 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Ecostat gyorsbecslése alapján, a növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt; a gazdaság teljesítménye 2011-ben 1,7 százalékkal bővült.

  • MTI MTI
KSH: 1,4 százalékkal nőtt a GDP a negyedik negyedévben

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. A KSH megjegyzi, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek. Elemzők a negyedik negyedévre 0,7-0,8 százalék, a tavalyi egész évre 1,5 százalékos gazdasági növekedést vártak.

A GDP tavaly a harmadik negyedévben 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalék volt a növekedés. Az előző év, 2010 negyedik negyedévében a GDP 1,9 százalékkal nőtt éves bázison, naptárhatás kiszűrésével és korrekciók nélkül is, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján pedig 2,5 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.

A gazdasági növekedés 2010 egészében 1,3 százalék volt, szezonálisan és naptárhatással korrigálva 1,2 százalék, míg az előző évben, 2009-ben 6,8, illetve kiigazítottan 6,7 százalék visszaesést mért a KSH. A tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó részletes adatokat a hivatal március 9-én teszi közzé.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.