A csütörtök kora este kezdődő ülésen - amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli - péntek délelőtt aláírják azt az új szerződést, amelyet fiskális paktum néven is emlegetnek. Eszerint a 25 aláíró - a tizenhét euróövezeti ország és a vállalásokhoz csatlakozó más EU-tagállamok, utóbbiak között Magyarország - államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják.

Emellett minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek. Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. A megállapodást a 27 EU-tagállam közül csak Nagy-Britannia és Csehország nem írja alá.

A találkozóhoz kapcsolódó téma lett volna a nyáron felállítandó, új euróövezeti stabilitási mechanizmus felső keretének véglegesítése is. A jelenlegi tervekben szereplő 500 milliárd eurós keretet több tagállam alacsonynak tartja, de a kulcsország, Németország még habozik elfogadni bármilyen emelést. Berlin késlekedése miatt, korábbi tervektől eltérően pénteken nem tartanak különtalálkozót az euróövezeti országok vezetői.

Orbán Viktor

AP / Yves Logghe

A 17 országos zóna kormányfői mindazonáltal csütörtök este röviden külön is összeülnek annak érdekében, hogy megválasszák az általuk alkotott tanács vezetőjét. Ez minden bizonnyal a teljes uniós kormányfői (Európai Tanács) fórum elnöke, Herman Van Rompuy lesz. Van Rompuyt a csúcsértekezleten a várakozások szerint újabb két és fél évre (2014 végéig) megerősítik az Európai Tanács elnöki tisztében is.

Az említett témák mellett a brüsszeli találkozó ismét a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást segítő intézkedésekre koncentrál. Az előkészítő miniszteri találkozókon minden tagállam egyetértett abban, hogy az unióban olyan kiegyensúlyozott gazdaságpolitikára van szükség, amely egyaránt figyelmet fektet a pénzügyi fegyelemre, valamint a növekedésre és a foglalkoztatás elősegítésére.

Herman Van Rompuynek a kormányfőkhöz címzett - szerdán nyilvánosságra hozott - meghívóleveléből kiderül, hogy a találkozón ismét iránymutatásokat adnak a tagországoknak idei gazdasági és államháztartási politikájuk alakításához. Ez a tavaly óta működtetett új szabályok értelmében - az úgynevezett európai szemeszter keretében - mindig a tavaszi rendes EU-csúcsértekezlet feladata.

Miután a tagországok külügyminisztereinek keddi találkozóján nem született végérvényes döntés, kitérnek az állam- és kormányfők arra a kérdésre is, hogy megadja-e az EU Szerbiának a tagjelölti státust. Széles körű brüsszeli várakozások szerint a válasz pozitív lesz. Párhuzamosan megvitatják a schengeni övezet bővítéseinek fejleményeit is, nevezetesen azt, hogy Bulgária és Románia csatlakozásának szempontjából történt-e előrelépés az elmúlt hónapokban.

A külügyi kérdések között a szíriai helyzet áttekintése, illetve szélesebb kitekintésben a tavaly kezdődött észak-afrikai és közel-keleti rendszerváltások (arab tavasz) helyzete is szerepel. Foglalkoznak a következő nemzetközi csúcstalálkozókon (G8, G20) képviselendő uniós álláspont kialakításával is.