Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A kormánynak rövidesen "papírja" lesz arról, hogy a költségvetési politikája "beszámíthatatlan". A parlament ugyanis kétharmados törvényben rögzítette, hogy a Költségvetési Tanácsnak a jövőben egy napon belül meg kell mondania, hozzájárul-e a költségvetés elfogadásához. Ha ez nem sikerül, a parlament úgy fogja tekinteni, mintha megkapta volna a hozzájárulást. Az új szabályok a kormány számára tét nélküli játékot írnak elő, amiben bármit megtehet, a nyilvánosság és a parlament maradék mozgástere viszont gyakorlatilag megszűnik.
Eddig csak a törvényben rögzített szabályokat kerülgetve folytathatott átláthatatlan költségvetési politikát a kormány, ma viszont már törvényünk is van arról, hogy a kabinet gyakorlatilag bármit megtehet a költségvetés év végi elfogadásakor. A parlament ugyanis kétharmados törvényben rögzítette, hogy a Költségvetési Tanácsnak a jövőben egy napon belül meg kell mondania, hozzájárul-e a költségvetés elfogadásához. Ha ez nem sikerül, a parlament úgy fogja tekinteni, mintha megkapta volna a hozzájárulást.
Az újabb játékszabályról, a tavaly év végén elfogadott gazdasági stabilitásról szóló kétharmados törvény módosításával döntött a parlament kormánypárti többsége. A hétfői módosítás része volt az Országgyűlésről szóló sarkalatos törvény elfogadásának.
Minderre valószínűleg azért volt szükség, mert múlt héten a szabálysértési törvény elfogadásakor kétszer is meg kellett szakítani a parlament ülését. A költségvetési bizottság egy hiba kijavítása miatt olyan módosítót nyújtott be, ami ellentétes a stabilitási törvénnyel. Ez ugyanis kimondja, ha egy javaslat a büdzsé főszámait is érinti, akkor arról a Kölstégvetési Tanácsnak is véleményt kell mondania. Mivel késő este erre nem volt lehetőség, ezért az arról a passzusról szóló szavazást elvetették.
Tét nélküli játék
A költségvetés elfogadásának folyamata szerint ha a tanács úgy látja, hogy a tervezett büdzsé nem felel meg az államadósság-szabálynak, a kormánynak a zárószavazás előtt módosítania kell a költségvetést. Az államadósság-szabály az Alaptörvényben azt írja elő, hogy mindaddig, amíg a GDP-arányos államadósság több, mint 50 százalék, addig a parlament csak olyan költségvetést fogadhat el, amellyel az adósságszint csökken a megelőző évhez képest.
Ezt a szabályt a gazdasági stabilitásról szóló törvény azzal egészíti ki, hogy a költségvetésnek csak 2015. január elsejétől kell biztosítania az államadósság folyamatos csökkentését. Emiatt, amíg életbe nem lép az adósságszabály, teljesen tét nélküli kötelezettség a kormány számára az a hétfői módosítással elfogadott szabály, miszerint ha a tanács úgy látja, hogy a tervezett büdzsé nem felel meg az államadósság-szabálynak, a zárószavazás előtt módosítani kell a költségvetést. Másképpen: ezt a kormányt semmire sem kötelezi, a 2014 után következőt viszont annál inkább.
A kormány azt tesz, amit akar
Ezzel gyakorlatilag az eddiginél is nagyobb, valójában korlátlan mozgásteret biztosít a hétfői törvénymódosítás a mostani kormánynak arra, hogy közvetlenül az elfogadás előtt átírja a teljes költségvetést. Ugyanis a zárószavazás előtti módosító olyan részeket is megváltoztathat a költségvetésben, amit a parlament már korábban megszavazott.
Ez azt jelenti, hogy a kormány kedve szerint átírhatja a költségvetés főösszegeit, illetve azt, hogy a parlamentnek és a nyilvánosságnak semmi ideje nem marad arra, hogy szembesüljön a változtatásokkal. Ezzel a maradék költségvetési átláthatóságnak is búcsút inthetünk, és a parlament mozgástere rendkívüli módon beszűkül a kormánnyal szemben.
Pedig még ma is érvényben van az a szabály az államháztartási törvényben, mely szerint az Országgyűlés a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során november 30-áig meghatározza a fejezetek bevételi és kiadási főösszegét és a központi költségvetés költségvetési egyenlegét. Az ezt követően „benyújtott módosító javaslatok a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit nem módosíthatják”. A kormány egyébként már tavaly is törvénytelenül fogadta el a költségvetést, ugyanis egy zárószavazás előtti módosítóval átírta a főszámokat.
Abszurd a szabály
A hétfőn elfogadott változtatás szerint a kormány a zárószavazás előtti módosítót elküldi a Költségvetési Tanácsnak, amely egy napon belül véleményt mond arról, hogy az megfelel-e az államadósság-szabálynak. A rendelkezés azért abszurd, mert a Költségvetési Tanácsnak nem is zárószavazás előtti módosítóval átírt költségvetésről kell eldöntenie, hogy csökkenti-e az államadósságot, hanem csak a módosító javaslatról, és betű szerint voltaképp figyelmen kívül kellene hagynia a teljes képet.
Igaz, az utóbbi áttekintéséhez az egynapos határidő egyébként is túl rövid. Szakértők szerint a költségvetési változtatások hatásainak teljes átvizsgálása napokig tart, még egy teljes szakmai gárdával is. Az egynapos határidő érdekes helyzetet szülhet akkor is, ha például a következő nap ünnepnap vagy hétvégére esik. Például akkor, ha a tanács december 23-án vagy 31-én kapja meg a zárószavazás előtti módosítót - márpedig a költségvetés elfogadása olykor belecsúszik az ünnepekbe.
A háromtagú tanácsnak így gyakorlatilag csak arra lesz kapacitása, hogy azt mondja a zárószavazás előtti módosítóról, hogy hozzájárul vagy nem. A tanács elnökét meghívják a zárószavazásra, ahol elmondhatja a tanács hozzájárulásával kapcsolatos álláspontját. Ha nem szólal fel, vagy előtte nem közli az Országgyűlés elnökével, akkor a hozzájárulást a parlament megadottnak tekinti a hétfői változtatás szerint.
Kormányt buktathat a KT
Az alapprobléma, ami a Költségvetési Tanács eddigi szabályozásában rejlett, viszont nem vátozik: ha ugyanis a tanács nem adja meg az előzetes hozzájárulását a költségvetési törvényjavaslathoz, akkor a zárószavazást el kell halasztani (nem is jutunk el a zárószavazás előtti módosítókig), és az eljárást addig kell folytatni, amíg a hozzájárulást a tanács meg nem adja. Noha a jelenlegi összetételében (Kovács Árpád mellett az ÁSZ, valamint az MNB elnöke a tagja a tanácsnak) szakértők nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy a költségvetési törvényjavaslatot ebben a ciklusban megbuktatnák, az OECD is azt szorgalmazta, hogy ezt a szabályt meg kellene változtatni. Szélsőséges esetben ugyanis még kormánybuktatáshoz is vezethet.
A hétfői változtatás a KT álláspontjának indoklásával kapcsolatban nem mond többet, minthogy a tanácsnak az előzetes hozzájárulás megtagadását részletesen indokolnia kell. Azt nem tudni, hogy ez a gyakorlatban mit jelenthet, arra ugyanis nincs szabály, hogy a KT-nek meg kellene mondania, mennyivel kell kiigazítania a költségvetést a parlamentnek, hogy az elfogadható legyen. Vagyis, ha a Költségvetési Tanács úgy akarja, nem egzakt érvekre támaszkodva is halasztgathatja a költségvetés elfogadását, míg a következő év márciusának végén a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.