Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az új földtörvény társadalmi vitára bocsátott koncepciójának fő célja a középbirtokok, ezen belül is családi gazdaságok megerősítése, nem a megadóztatása, ezért nem készültek számítások a föld adóztatásáról - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium szerdán.
A tárca ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy a Világgazdaság szerdai számában azt írta: szembefordult a Nemzetgazdasági Minisztérium a földadótervvel. Az NGM szerint a vidékfejlesztési tárca előterjesztése az új földtörvényről egy vitaanyag, amely nem tükrözi a kormány álláspontját, az NGM nem támogatja a vagyonadó vagy ingatlanadó bevezetését - írta a szerdai VG.
Az NGM lapnak küldött válaszában hangsúlyozta : "a VM előterjesztése egy koncepció, vitaanyag, amely nem tükrözi a kormány álláspontját. Az elképzelést meg kell vizsgálni. Kérdéses, hogy adóeszközökkel van-e mód egyes birtokpolitikai elképzelések érvényre juttatására".
Az VM közleményében ismerteti: a cél egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amelyben földtulajdonhoz a földet szakszerűen művelni képes és arra kész gazdák juthatnak.
A koncepcióban a tárca azzal számolt, hogy a jelenlegi 300 hektár körüli személyenként birtokolható földtulajdon-határ megmaradna a földművesek számára a jövőben is. A birtokpolitikában a földművesek földszerzését gazdaságuk eszközállományától, a kiemelt agrárpolitikai célok szolgálatától, a környezetkímélő földhasznosítás megvalósításától tennék függővé.
A földszerzésben előnyben részesülnének azok a földművesek, akiknek székhelyükhöz, telephelyükhöz, tanyájukhoz 20 km-es távolságon belül helyezkedik el az eladni, használatba adni szándékozott föld. A hatósági engedélyezéseknél külön vizsgálnák, hogy a földszerzőt szakképzettsége, meglévő gazdasági felszerelése alkalmassá teszi-e a föld megművelésére.
Az új földtörvény a föld forgalmát hatósági engedélyezéshez kötné, ezzel is érvényesítené a kormányzati birtokpolitikát, a középbirtokokat működtető gazdák felé terelve a föld tulajdonát és annak használatát. A mennyiségi korlátok (300 hektár), az elővásárlási és előhaszonbérleti jogok, a szerzési feltételek együttesen mozdítanák elő az ésszerű birtokstruktúra kialakulását.
A pénzügyi szabályozás is ebbe az irányba hatna,a földművesek, köztük a családi gazdálkodók földszerzését az eladó, használatba adó oldalán adókedvezmények, adómentesség, a szerző oldalán illetékmentesség, hitelfelvétel esetén kamattámogatás, öröklés esetén illetékmentesség szolgálná. Az állampolgárok tulajdonában álló földek haszonbérbe adása esetén a hosszabb időre, legalább öt évre kötött szerződésekből származó jövedelmek adómentesek lennének egy bizonyos mérethatáron belül.
A tárca közleménye szerint a nagybirtokok kialakulását egyfelől az adózási rendszer általános szabályai, adott esetben luxusadók kivetése is gátolná, így késztetve a nagybirtokok tulajdonosait arra, hogy nagyobb részben járuljanak hozzá a közteherviseléshez. Az új törvény a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozók számára a földtulajdon és használati jog megszerzését a települések kertes mezőgazdasági övezeteiben, 6.000 négyzetméternél nem nagyobb földekre tartaná fenn.
Az új törvény a középbirtokok előtérbe helyezése mellett nem kívánja megszüntetni, sőt fenn tartja a foglalkoztatási és termelési integrációs feladatokat is felvállaló nagyobb földbirtokokat is.
Az új szabályzást a kormány birtokpolitikai céljai érvényre juttatása mellett azt is indokolttá teszi, hogy a magyar állampolgárok földtulajdonszerzését előnyben részesítő, nemzeti elven alapuló földmoratórium 2014. április 30-án lejár. Magyarországnak az új, nyitott földpiacon meg kell őriznie saját termelői versenyképességét, meg kell akadályoznia a csupán tőkebefektetési célú hazai és külföldi földfelvásárlási törekvéseket.
Ennek a feladatnak a megoldása igényli a földművelést nem folytatók földtulajdonszerzésének kizárását - olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Újabb izraeli és amerikai tervek szövődtek a gázai palesztin lakosság kitelepítésére, miközben a háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos hatalmi paktuma.
A Tisza Párt elnöke Szabó Tündére utalva reagált a Róka Rékáról szóló hírekre.
Az új uniós költségvetés kimagaslóan sok pénzt juttatna Magyarországnak, de mivel Ukrajna is kaphat EU-támogatást, Orbán elutasítja a javaslatot.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, a fesztivál mondja le az északír zenekar koncertjét.
A humorista szerint a miniszterelnök hazudik, amikor azt mondja, hogy számíthatnak rá a kárpátaljai magyarok.