Varga Mihály ígéretéhez híven benyújtotta az új, módosított jegybanktörvényt, miután az előző, Matolcsy György által beterjesztett változatot levetette a parlament napirendjéről a zárószavazás előtt.

Az új tervezet figyelembe veszi az Európai Központi Bank és az IMF kritikáit, ugyanakkor számos kritizált elemre nem vállalnak törvényi garanciát, a nemzetközi szervezetek csak Orbán szavaiban bízhatnak. A törvényben például nem szerepel, hogy a kormány nem nevez ki a Nemzeti Bankba újabb alelnököt, ugyanakkor egy levélben arra tettek ígéretet, hogy nem fog élni ezzel a jogosítvánnyal. A módosítás nem változtat a jegybankelnök esküjére és fizetésére vonatkozó szabályokon.

A devizatartalékkal kapcsolatban a törvény úgy fogalmaz. "a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok – amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezéséttől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt" – áll a törvényjavaslatban.

Nem kell konzultálni a kormánnyal

Az új tervezet szerint a Monetáris Tanácsnak legalább öt, de legfeljebb kilenc tagja lehet. A tagokat a köztársasági elnök mentheti fel, de csak ha a magyar vagy az unió bírósága előtte jóváhagyta a döntést. Szintén csak ilyen feltétellel mozdítható el a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

A nemzetközi szervezetek korábban aggályosnak tartották, hogy a Monetáris Tanács tagjainak száma változtatható és kinevezhető egy harmadik alelnök, valamint hogy e lépések a törvény szerint anélkül is megtehetőek, hogy a kormány az MNB-vel konzultálna, és figyelembe venné a független intézmény szükségleteit, illetve véleményét.

Az EKB felhívja a kormány figyelmét arra is, hogy továbbra is változatlan az a szabály, mely szerint a Monetáris Tanács üléseinek napirendjét be kell nyújtani a kormánynak, illetve a kormány képviselőjének a Monetáris Tanács ülésein való jelenléti joga is benne van még a törvényben. Emellett a jegybanktörvény előírja a Monetáris Tanácsnak az euró Magyarországon történő bevezetésekor való megszűnését, amelyet szintén kritizált az EKB korábban.

Hatályon kívül helyzete a kormány azt a javaslatot, amely szerint a kormánynak el kell küldeni előzetesen a Monetáris Tanács napirendjét, illetve hogy szavazati jog nélkül is részt vehet az üléseken. A tervezetben az is szerepel, hogy ha bevezetik az eurót, akkor sem szüntetik meg a Monterási Tanács mandátumát.

Iryna Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi illetékese azt mondta a Reuters hírügynökségnek, a nemzetközi szervezetek közösen vizsgálják a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény csütörtökön beterjesztett módosító javaslatát.

Öt levelet írt a kormány

A kormány mielőtt benyújtotta volna a tervezetet, öt levelet is küldött a nemzetközi szervezeteknek, hogy megnyugtassák őket. Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét arról tájékoztatta, hogy nem kíván előterjesztést tenni sem további jegybankalelnökre, sem pedig a monetáris tanács újabb tagjára. Ugyanilyen tartalmú levelet küldött a monetáris tanács létszámára vonatkozóan Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke Olli Rehn pénzügyi biztosnak.

Emellett a kormány képviseletében Varga Mihály, valamint az MNB elnöke, Simor András levelet írt az eddig lezajlott egyeztetésekről, a megszületett megegyezésről és a jegybanktörvény-módosítás elkészült tervezetéről Christine Lagarde IMF-vezérigazgatónak, Mario Draghi EKB-elnöknek és Olli Rehnnek.

Hosszasan szórakoztunk az EU-EKB-IMF trióval

Az újonnan beadott jegybanktörvény-módosítás egy hosszú vita végére tehet pontot, amely abból származott, hogy a január elsején életbe lépett új jegybanktörvény több elemét az Európai Bizottság, illetve az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap is kifogásolta. Összességében az a vélemény alakult ki az MNB-törvényről, hogy sérti a jegybank függetlenségét. Az EB kötelességszegési eljárást is indított az MNB-törvény ügyében, melyet április végén szüntetett meg azzal a feltétellel, hogy a kormány kész a módosítására, illetve hogy a nyitott kérdésekről az Európai Központi Bankkal, illetve a valutalappal megállapodik.

A Matolcsy által április közepén beterjesztett módosítás azonban egyáltalán nem vette figyelembe az EKB észrevételeinek a lényegi részeit, különösen, ami a monetáris tanács bővítését, a harmadik alelnök kinevezését, a monetáris tanács hatásköreinek bővítését, a döntéshozó testületek tagjainak javadalmazását vagy a tanács üléseinek napirendjével kapcsolatos kérdéseket illeti.

Új tervezet a Ház előtt

AZ EB döntése után ötpárti tárgyalások indultak Frankfurtban az EKB, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a kormány és a jegybank részvételével. De a június elején tervezett végszavazás idejére nem kerültek a parlament elé olyan módosítók a benyújtott jegybanktörvény-módosításhoz, melyek kielégítették volna a nemzetközi szervezetek elvárásait. Május végén az EKB ezt ismételten írásba adta. A nagyobb vihart, a pénzpiacok vehemens reagálását elkerülendő ezért az utolsó pillanatban levette a Fidesz-frakció a napirendről a végszavazást, hogy az IMF-nek ne kelljen nemet mondania a függőben lévő hiteltárgyalások megkezdésére. Aztán bő héttel később az is kiderült, hogy a kormány visszavonja a parlament előtt fekvő javaslatot és újonnan benyújtja a jegybanktörvény-tervezetet.

Arra, hogy a kormány enged, illetve kész írásban is kötelezettséget vállalni arra, hogy a monetáris tanács bővítését vagy új alelnök kinevezését Simor András mandátumának lejártáig nem viszi keresztül, már a múlt héten is több jel mutatkozott. Ezen kívül arról is optimistán nyilatkoztak kormánypárti politikusok, hogy a jegybanktörvény módosítása után ténylegesen megkezdődhetnek az EU/IMF-tárgyalások egy elővigyázatossági készenléti hitelkeret-megállapodásról.