A kormány nem állítja helyre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét azzal a törvénymódosítással, amit Matolcsy György nyújtott be a parlamentnek április közepén – állapítja meg az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön közzétett véleményében. Mint a frankfurti intézmény fogalmaz, „a módosított törvénytervezet továbbra sem old meg az MNB függetlensége tekintetében korábban kiemelt számos aggályt”.

Mint a hvg.hu beszámolt róla, Matolcsy György a parlamentnek olyan törvénymódosítást nyújtott be áprilsban, amely teljesen megegyezett azzal a tervezettel, amelyről az EKB úgy vélekedett, hogy az új jegybanktörvény a tervezett módosításokkal is súlyosan sértené a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Matolcsy módosítása ugyanis csupán néhány, elsősorban mellékes változtatásokat hajt végre a jegybanktörvényen, de érintetlenül hagy más lényeges, a jegybank kormányzati befolyásolását lehetővé tevő részeket. Azóta a nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatához érkeztek további kormánypárti módosító javaslatok, de az alapprobléma ezekkel sem változott.

A lényeg nem változott

Az EKB szerint különösen aggályos, hogy a Monetáris Tanács tagjainak száma továbbra is változtatható és kinevezhető egy harmadik alelnök, valamint hogy e lépések a törvény szerint anélkül is megtehetőek, hogy a kormány az MNB-vel konzultálna, és figyelembe venné a független intézmény szükségleteit, illetve véleményét. Ez a helyzet aggályokat vet fel abban a tekintetben, hogy e rendelkezések felhasználhatóak lehetnek a döntéshozatali folyamatoknak a központi banki függetlenség kárára történő befolyásolására.

A frankfurti intézmény ugyancsak aggályosnak tartja azt a tényt, hogy „a Monetáris Tanácsnak mandátuma van a politika végrehajtására és az MNB napi ügyvitelére”. Ez a mandátum ugyanis lehetővé teszi, hogy a Monetáris Tanács ne csak a monetáris politika meghatározásáért legyen felelős, hanem annak végrehajtásáért, és saját tevékenységének felülvigyázásáért is. Ezeket az aggályokat súlyosbítja az a tény, hogy eltérő előírások vonatkoznak a Monetáris Tanács ügyvezető és nem ügyvezető tagjainak foglalkoztatási és egyéb jogviszonyaira – írja az EKB.

Az Európai Központi Bank épülete

AP / Bernd Kammerer

Az EKB továbbra is aggályosnak tartja az MNB döntéshozó testületei tagjai javadalmazásának gyakori változtatását. Ezekre a változtatásokra az MNB-vel való előzetes konzultáció nélkül és álláspontját figyelmen kívül hagyva került sor. Ez a folyamat felér az MNB döntéshozó testületeinek tagjaira a nemzeti hatóságok részéről történő nyomásgyakorlással. Az EKB megismétli azon álláspontját, hogy az MNB-törvény 51. szakaszának – jelenlegi formájában – csak a jövőben kinevezettekre szabad vonatkoznia, az MNB álláspontjának előzetes mérlegelését követően.

Az EKB felhívja a kormány figyelmét arra is, hogy továbbra is változatlan az a szabály, mely szerint a Monetáris Tanács üléseinek napirendjét be kell nyújtani a kormánynak, illetve a kormány képviselőjének a Monetáris Tanács ülésein való jelenléti joga is benne van még a törvényben. Emellett a jegybanktörvény előírja a Monetáris Tanácsnak az euró Magyarországon történő bevezetésekor való megszűnését, amelyet szintén kritizált az EKB korábban.

Az EKB megismétli az MNB elnökének helyettesítésével kapcsolatban tett észrevételeit is. Az idén életbe lépett jegybanktörvény szerint az elnököt távollétében a Monetáris Tanács elnökhelyettese helyettesíti. Az MNB-törvénynek azonban egyértelműen rendelkeznie kell az új elnök kinevezésének eljárásáról, ha az MNB elnökének megbízatása lejár, lemond, felmentik vagy elhalálozik, hogy megelőzhető legyen a külső eseti befolyás, és egyidejűleg biztosítható legyen a Monetáris Tanács zavartalan és folyamatos működése.

Apró változtatásokat üdvözölnek

Az EKB elismeri azt is, hogy a módosított törvénytervezetben jó irányba tett lépések is vannak, és örvendetesnek tartja, hogy azokban a magyar hatóságok figyelembe vették korábbi észrevételeit, például a Monetáris Tanács tagjainak felmentési okai tekintetében. A Monetáris Tanács tagjai felmentésének okai ugyanakkor további pontosításra szorulnak az EKB szerint.

A frankfurti intézmény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy többször bírálta az MNB-törvény módosításának gyakoriságát, mivel ez hozzájárul az MNB működési alapjainak bizonytalanságához. Ilyen előzmények után a későbbi szakaszban történő további módosítások megelőzésére azt javasolja, az MNB függetlenségével kapcsolatban fennmaradt nyitott kérdéseket a jelenlegi törvénymódosításban rendezze a kormány. A jegybank függetlenségének helyreállítása különösen fontos lenne amiatt, mert ez az IMF-EU-hiteltárgyalások megkezdésének feltétele.

Az valószínűtlen, hogy az EKB tanácsát megfogadja a kabinet és egy csomagban rendezi a jegybank kérdését. Fellegi Tamás volt IMF-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter ugyanis néhány hete jelezte, a kormány első körben csak az Európai Bizottság elvárásait teljesíti a jegybankkal kapcsolatban, és a további kérdések a nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalásokon dőlnek majd el.