EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Magyarország a negyedik legolcsóbb európai uniós ország volt tavaly az EU statisztikai hivatalának honlapján közölt adatok szerint.
A fogyasztói árak uniós átlagát száz százaléknak alapul véve a legolcsóbb ország Bulgária volt 51 százalékkal. A második és a harmadik helyen 60 százalékkal Lengyelország és Románia állt, majd Magyarország következett 64 százalékkal. A legdrágább Dánia volt 142 százalékkal a fogyasztói árak szintje alapján.
A kategóriákat tekintve az élelmiszerek és nem alkoholos italok Bulgáriában voltak a legolcsóbbak 67 százalékkal a 100 százalékos átlaghoz képest. A második helyen Románia (68 százalék), a harmadik helyen Lengyelország található (69 százalékkal). A negyedik helyen Magyarország és Szlovákia volt egyaránt 83 százalékkal. A legdrágább hely a kategóriában Dánia volt 136 százalékkal.
Az alkoholos italok és dohánytermékek tekintetében a legolcsóbb Magyarország volt tavaly az Eurostat adatai szerint 63 százalékkal, megelőzve Bulgáriát (64 százalék), Romániát (66 százalék) és Lengyelországot (73 százalék). A legdrágább a kategóriában Írország lett 163 százalékkal.
A ruházati termékek árát tekintve a legolcsóbb Bulgária volt 75 százalékkal. A dobogó második helyén Magyarország és Málta állt egyaránt 85 százalékkal, a negyedik Spanyolország volt 88 százalékkal. A legdrágább pedig Svédország 133 százalékkal.
Az elektromos fogyasztási cikkek ára a legalacsonyabb Lengyelországban volt 89 százalékkal a 27 ország 100 százalékos átlagához viszonyítva. majd Bulgáriában (92 százalék), illetve Írországban és Litvániában (egyaránt 93 százalék) következett. Magyarország ezen a termékcsoporton belül 101 százalékkal a középmezőnyben foglalt helyet. A legdrágább Málta volt 125 százalékkal.
Az éttermek és szállodák árát vizsgálva a legolcsóbb Bulgária volt 45 százalékkal, Románia a második 50 százalékkal, a harmadik legolcsóbb pedig Magyarország 52 százalékkal. A legtöbbet Dániában kellett fizetni, 154 százalékot az EU átlagához képest.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
Az orosz területek sérthetetlenségéről az alkotmány rendelkezik, ezért nincs miről beszélni.
Újabb fronton kezdett zavarba ejtő szélmalomharcba a Fradi elnöke.