Szabó M. István
Szabó M. István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy újabb Magyarország elleni kötelességszegési eljárás és milliárdos kártérítési perek is kinéznek a köztéri reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó szabályozás miatt, melynek legújabb elemei most vannak a parlament előtt.

Az oszlopokra kihelyezett reklámok – az Európai Unióban egyedülálló módon – végleg eltűnhetnek, de az autópályák és autóutak mellé telepített, illetve a városokban fölállított óriásreklám-tábláknak is többnyire annyi, ha a jelenlegi formában fogadja el az Országgyűlés a közlekedési tárgyú törvények módosító csomagjában megjelenő, a reklámhordozók telepítésére vonatkozó javaslatokat. Az egyik új cikkely ráadásul leplezetlenül azt a céget lehetetlenítené el, melybe a Simicska Lajoshoz köthető Mahír-birodalom korábban szívesen beszállt volna, de végül – felthetően a magas ár miatt és a politikai megoldás reményében – nem tette meg. Az ESMA Reklám Zrt. a hvg.hu-nak nyilatkozó vezetője azt mondta, hogy Simicskával egy évvel ezelőtt beszélt utoljára, de arról már nem tudtak egyeztetni, hogy a cég egyes részeibe szálljon be a Fidesz közeli cég. Miután az ESMA Reklám a jogszabályok megváltozásában nem nagyon bízik, milliárdos kártérítési pereket fontolgat, és egy Magyarország ellen meginduló esetleges újabb uniós kötelességszegési eljárásban bízik.

A KRESZ-t szabadították rá a piacra

Ennek a műfajnak annyi?
©

A terület jogi szabályozásának átalakítása még 2010 végén a közúti közlekedésről szóló törvény vonatkozó paragrafusának a módosításával kezdődött: itt gyakorlatilag a tavalyi évtől betiltottak minden reklámtáblát, melyet a közutak mellett egy adott sávon belül álllítottak fel (a benzinkutak árjelző hirdetőtábláit kivéve). Ezt a sávot egy későbbi KRESZ-módosítás a közúttól számítva száz méterben határozta meg – és ezenkívül is csak legfeljebb négy négyzetméteres (tehát az óriásplakátnál jóval kisebb) reklámfelületet lehet elhelyezni. A lakott területen belül pedig betiltották a telefon- és villanyoszlopokra elhelyezett hirdetéseket.

Egy tavaly októberi végrehajtási rendelet ráadásul azt is tisztázta, hogy ezek a jogszabályok nemcsak új reklámtáblák létesítésére vonatkoznak, hanem a meglévőket is le kell bontani, illetve fenntartásuk 500 ezer forint bírsággal sújtható, ami többször is kivethető. A Figyelő kérdésére a Magyar Közút megküldte az összesített adatait: eszerint csak a főutak mentén 5279 reklámtábla van, amiket megítélésük szerint el kell távolítani. A parlament előtt lévő újabb módosítás egyáltalán nem könnyít a szabályokon: voltaképp a KRESZ-hez kapcsolt miniszteri rendelet törvényi hátterét pontosítja csak.

Pénznyomda és -szivattyú kombó

Miközben az egész reklámpiac zsugorodik, és a korábbi, többszereplős közterületi reklámpiac is jelentősen szűkül, az utóbbi két évben rakétaként lőtt ki a Publimont nevet viselő cég. A Kreatív Online frissen publikált elemző cikkéből az egyértelműen kiolvasható, hogy a kormányváltás óta az állam és az állami cégek több esetben is olyan törvényi beavatkozásoknak és tendermegkerülési szándéknak tartottak bakot, melyek kedvezményezettje rendre a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cég volt.

 

A Publimount a tavalyi évet egymilliárd forint adózott nyereséggel zárta, és a tulajdonosok ezt az utolsó fillérig ki is vették.

 

A reklámpiaci költéseket figyelő Kantar listaárai szerint az eredményességhez az is kellett, hogy az állam az utóbbi két évben több mint 5,9 milliárd forint értékben rendelt meg közterületi reklámokat (két évvel korábban ez épp csak 3 milliárd volt). De az állami cégek 2011-ben több mint 50 százalékkal többet költöttek e hirdetési formára, mint 2010-ben, és a teljes reklámpiaci költésnek 9,3 százaléka köztéri bevételből származott, miközben ez az érték 2008-ban csak 1,8 százalék volt.

Hová léphet be az állam?

Így többek között azt a szakaszt is megtartja a szabályozás, hogy aki nem bontja le 30 napon belül a reklámtábláját, annak az állami útkezelő fogja. Az elvégzett munkát pedig az állami útkezelő kiszámlázza majd. Lattman Tamás nemzetközi jogász, egyetemi tanár szerint ez a rövid átmeneti idő sértheti a reklámcégek hirdetőkkel kötött érvényes magánjogi szerződéseit. „A jogalkotó megteheti ugyan, hogy felülírja a meglévő szabályozási rendszert, de a bizonyíthatóan kieső és elmaradó haszonért, illetve a realizálható bevétel elmaradásáért helyt kell állnia” – mondta Lattman Tamás, aki szerint ésszerű és reális időt kellene hagyni az átállásra, ami szerinte uniós jogszabályok alapján is kikényszeríthető.

Felhívja magára a figyelmet? Akkor ennek annyi!
©

Csehországban a hasonló regulák teljes körű bevezetéséhez és szankcionálásához öt év felkészülési időt adtak az érintett cégeknek, Németországban pedig komoly kártérítéssel vették elejét az állammal szembeni jogi kereseteknek. Magyarországon azonban egyelőre semmi ilyesmi még csak szóba sem került. Lattman szerint az is perekhez vezethet, ha a jogszabály olyan nehezen eldönthető vagy kifogásolható kategóriákkal apellál, mint „városképvédelem”, vagy „a reklám figyelemfelkeltő jellege”. „Mert végül is milyen reklám az, ami nem a figyelem felkeltésére irányul?” – tette fel a kérdést a nemzetközi jogász.

Azoknak az érintetteknek, akiknek a szerződései a szabályozói környezet megváltozása előtt köttettek, akár meg sem kell mozdulniuk. A tisztázatlan jogi helyzet miatt senkit nem lehet kötelezni semmire. Ha pedig az állami cég nekiesik a reklámtábláknak, akkor egyrészt beperelhetőek birtokvédelmi eljárás keretében, másrészt pedig a reklámfelület megszüntetése miatt az elmaradt haszonra tekintettel. Noha minden ügyet egyedileg kell mérlegelni, a jogász szerint az állami cég szinte biztosan vesztesen kerülne ki ezekből a perekből.

A kártérítési pereket rögös útnak tartja Somogyi Miklós, a Magyar Közterületi Média Szövetség (MKMSZ) elnöke. Noha egy munkacsoport az elmúlt évben csak azon dolgozott, hogy feloldja a piac érdekei és a jogszabályok közötti ellentéteket, a módosító javaslataiknak eddig nemigen lett foganatja. „Csak azt tudjuk jelenleg, hogy belterületen nem terveznek változtatást” – mondta az elnök, aki azt is hozzátette: az MKMSZ 18 tagjából 5-6 céget drasztikusan érintenek a változások.

Lógva hagyták

Mint írtuk, a törvény lakott területen belül kategorikusan megtiltotta a reklámtáblák kandelábereken, villanyoszlopokon, telefonoszlopokon való megjelentetését, ami egy olyan hirdetői piacot nulláz le, ahol egyetlen, igaz, milliárdos éves bevételt produkáló cég az úr. Az ESMA Spanyol-Magyar Reklám Zrt. elnök-vezérigazgatója, Bleuer István köztudottan jó kapcsolatokat ápol a szocialistákkal, másfél évig a Népszava tulajdonosa is volt, így vannak, akik szerint Puch László strómanjaként működött.

Fejre áll a szabályozástól a piac
©

Az ESMA Reklám két jogi megoldásban is reménykedik: a diszkriminatív szabály megsértése miatt kötelességszegési eljárás megindításában bízik, érvelése szerint azért, mert a jogalkotó egyetlen területet választott ki a hirdetési piacról, ilyen korlátozásra pedig egyetlen európai országban sincs példa. Másrészt pert indít a spanyol-magyar beruházás védelmi egyezmény megszegése miatt, mivel a cég 1989-ben ennek keretében jött létre, a jogszabályi módosítások viszont működésképtelenné teszik a céget – a kártalanítása nélkül. Az utóbbi pert a spanyol üzlettárs indítja, az ellentételezés akár milliárdos nagyságrendű is lehet. A kötelességszegési eljárás lefolytatásával az a célja, hogy Brüsszel mondja ki, a magyar jogszabály nem EU-kompatibilis. Lattman Tamás ez utóbbi eljárás esélyeit nem tartja túl jónak: szerinte akkor lehetne diszkriminációs elemről beszélni, ha a jogalkotó valamelyik szereplőt akarná az adott területen helyzetbe hozni. De ha a jogszabály mindenkire vonatkozik, és egyetemlegesen tilt bizonyos reklámozási formákat, akkor nincs szó diszkriminációról.

Az ESMA Reklám sarokba szorításával kapcsolatban érdekes tény, hogy a 2010-es országgyűlési választások előtt tárgyalásban állt a Simicska Lajoshoz köthető Mahír-csoporttal. „Fúzióban gondolkodtunk, a tárgyalások el is indultak. Aztán Simicska Lajos végül túl nagy falatnak tartotta az ESMA-t, miután a cég értékéről készült jelentést kézhez kapta. Arról pedig már nem akart tárgyalni, hogy az ESMA Reklámot úgy darabolják fel, hogy csak a szűken a reklámtevékenységhez köthető vállalatrészbe szálljon be” – mondta a hvg.hu-nak Bleuer. Az elnök-vezérigazgató szerint azt is elfogadták, hogy valamiféle kivásárlással a Mahír megvegye az üzlet ötven százalékát, de azt már nem tudták meg, hogy mit kapnának cserébe. „2010 márciusában jártam Simicska Lajosnál utoljára. Azóta sem szóban, sem telefonon nem állt velem szóba” – mondta végül Bleuer István. Az ESMA Reklám egy éve minden fórumon megpróbálta a korlátozó rendeletek problémáját felvetni, de az illetékes minisztériumban a vezetői szintekig nem hallatszott el a hangjuk. Viszont tudomásukra hozták, hogy ebben a kérdésben a politika dönt.

Miután a lobbizás nem járt sikerrel, az ESMA néhány hónapja megbízott egy magyar ügyvédi irodát azzal, hogy feltérképezze a kialakult helyzet jogi lehetőségeit. Szinte azonnal bekapcsolódott az ügybe egy brüsszeli ügyvédi iroda is, ahol eddig a kötelességszegési eljárás előkészítése zajlott. „Magyarország felszólítása még nem történt meg, de ez talán már csak napok kérdése” – mondta Bleue, aki szerint fél év kell a kártérítési és két év a kötelességszegési eljárás végigvégéhez. A cégvezetőt az ügyvédek azzal biztatják, hogy a kérdés annyira egyértelmű, hogy „99 százalékos biztonsággal mondom, meg fogjuk nyerni”.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!