Az EKB közleménye szerint az irányadó kamat július 11-étől 0,75 százalék lesz az eddigi 1,00 százalék helyett. A testület 2011. december 14-én csökkentette 25 bázisponttal irányadó kamatát 1,00 százalékra, hogy ezzel is pörgess a gazdasági növekedést. Többen arra számítanak, hogy a kamatcsökkentés megtámasztja az ingatlanpiacot, az állampapírok iránti keresletet és a részvénypiacot. A kamat csökkentése ugyanakkor egyesek szerint csak jelzésértékkel bír. Mario Draghi, az EKB elnöke fél háromkor tartott sajtókonferenciáján arról beszélt, hogy az inflációs kilátások stabilak, az eurózóna növekedési potenciálja ugyanakkor erősen bizonytalan és gyenge. Az uniós jegybankár kifejtette, hogy míg az első negyedévben az eurózóna gazdasága stagnált, addig a második negyedévvel kapcsolatban erősen bizonytalanok az előrejelzések, azonban ők azt várják, hogy az övezet tagjainak gazdaságai erőteljes életjeleket mutassanak hamarosan.

Az Eurostat adatai szerint júniusban 2,4 százalékos volt az éves infláció az euróövezetben, ez felette van az EKB által kitűzött 2 százalékos célnak, ám az olajárak csökkenésével és a romló növekedési kilátásokkal Draghi elképzelhetőnek tartja, hogy még idén a várt célszám körül alakulhat ez a mutató. Egy esetleges eurózónát érintő deflációra kitérve az EKB elnöke elmondta, hogy ő nem tart attól, hogy ez bekövetkezzen, mivel ilyen súlyos helyzet sehol sem áll fenn. Draghi emellett üdvözölte az Európa Tanács múlt heti találkozóján elhangzottakat is, melyek szerint Európát meg kell indítani a gazdasági növekedés útján és hogy EU közös bankfelügyeletet hozzon létre. Az EKB elnöke hozzátette, hogy ők készen állnak arra, hogy részt vegyenek mind a hamarosan kifutó uniós átmeneti pénzügyi mentőalap, az EFSF, mind az állandóra tervezett ESM működésének operatív feladataiban.

Mario Draghi kamatcsökkentéssel pörgetné az eurózóna gazdaságait

AP

Újságírói kérdésre Draghi elmondta, hogy nem volt jegybanki koordináció a kínai és a brit jegybankkal (Kína 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatlábat, a Bank of England fél százalékon tartotta a kamatot és 50 milliárd fontot különített el a brit bankrendszer likviditási problémáinak kezelésére), a szokásos konzultáció keretében cseréltek véleményt a banki szakemberek, nem volt együttes fellépés. Draghi mindezt annak ellenére mondta, hogy több elemző a Bloombergnek nyilatkozva is arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a lépések azt az érzetet keltették, hogy itt összehangolt akcióról volt szó, mivel az európai és a kínai jegybank 45 percen belül jelentette be kamatdöntő lépéseit. A szakértők szerint a jegybankok így próbálnak meg válaszokat adni a szinkronizált globális gazdasági visszaesésre.

Az EKB elnöke emellett érdekes módon arra is kitért, hogy egyöntetű volt a kormányzótanács véleménye abban, hogy nagyobb demokratikus elszámoltathatóságra van szüksége a központi banknak, ehhez azonban az Európai Bizottságnak (EB), az Európa Parlamentnek, az eurócsoportnak és az európai állampolgároknak kell támpontokat és fogódzkodókat nyújtaniuk. Draghi kijelentette, hogy ők nyitottak az ilyen irányú változtatásokra és igényekre.