Mind a vállalkozások, mind a háztartások több hitelt törlesztenek, mint amennyit felvesznek, és a hazai hitelezés csökkenése meghaladja mind a régiós, mint az európai uniós szintet. Bár ma már csökken ez a mutató, a hazai bankrendszer továbbra is komoly külső forrásokra szorul - írja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a tagokvagyunk blog legfrissebb blogbejegyzésében. Suppan szerint így aligha tud dinamikusabban bővülni a magyar gazdaság.

Gyenge a bankok forrásellátottsága

A Takarékbank vezető elemzője úgy véli, hogy ez döntően a kockázatkerülés, hitelképes vállalatok hiánya, a források fogyása és drágulása valamint a bankadó és a végtörlesztés által okozott tőke- és bizalomvesztés következtében jött létre. Emellett a visszaeső üzleti és lakossági bizalom, a bizonytalan konjunktúra, illetve munkaerő-piaci kilátások, a magas kamatok és a hitelkondíciók szigorítása is hozzátesznek a hitelezés visszaszorulásához.

A hazai pénzintézetek gyenge forrásellátottsága ugyanakkor a devizahitelezés felfutását is előidézte, de a betétek növekedése nem tartott lépést ezzel a folyamattal. A külső adósság növekedését az okozza, hogy a hazai megtakarítások nem elégségesek az itthoni szereplők igényeinek finanszírozására, így külföldről szükséges hitelt felvenni. Suppan emellett kiemeli, hogy szerinte nem a jegybank a felelős a magas kamatokért, mivel a monetáris politika 2003-tól kényszerpályán mozog.

Elmúltkétév

"Az elmúlt két év gazdaságpolitikája sokat rontott az üzleti bizalom szintjén és a lakosság várakozásain; de paradox módon - a beruházások visszaesése miatt - hozzájárult a külső egyensúly javulásához" - írja a Takarékbank vezető elemzője. A sokat vitatott egykulcsos adónak lehet azonban egy olyan pozitív következménye, hogy a magasabb jövedelműek nagyobb megtakarításain keresztül hozzájárulhat a hitelezés élénküléséhez. "Ebből a szempontból nem tűnik rossz döntésnek az egykulcsos adó" - fejti ki Suppan.

Eközben azonban a forrásokért vívott harc sokáig akadályozza majd, hogy érdemben csökkenjenek a kamatok, akár lesz EU-IMF-megállapodás, akár nem. "Marad a remény, hogy az elmúlt elvesztegetett évtized után nem vész kárba újabb tíz esztendő" - írja a Takarékbank vezető elemzője.